Vigyázz az egészségedre, szívkoszorúér-betegség

Szív- és érrendszeri betegségek: fejlődési tényezők

A szív- és érrendszeri betegségeket – sok máshoz hasonlóan – könnyebb megelőzni, mint kezelni. És ehhez gondosan figyelemmel kell kísérnie egészségét, különösen az úgynevezett kockázati csoportba tartozó emberek esetében. Sajnos nem mindenki osztja ezt a véleményt. Az egyik kardiológiai központ szakemberei szerint sok szívinfarktussal befogadott beteg korábban nem is gondolt arra, hogy valami nincs rendben a szívével. Ha pedig rendszeres kardiológusi vizsgálat lenne, időben meg lehetne szüntetni a problémát.

Persze senki sem akar azzal a gondolattal élni, hogy esetleg rossz a szíve. Ennek ellenére az ilyen éberség egyfajta védelmi mechanizmus, amely megvédheti az embert egy súlyos betegségtől. Tehát a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fő tényezői a következők:

• negyven évesnél idősebb;
• nem – férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség;
• genetikai hajlam – szív- és érrendszeri betegségek jelenléte a rokonoknál;
• dohányzás és alkoholtartalmú italok túlzott fogyasztása;
• alultápláltság – nagy szeretet a zsíros és sült ételek iránt;
• hipertónia;
• magas koleszterinszint;
• cukorbetegség kialakulása;
• túlsúlyos;
• ülő életmód;

Ischaemiás szívbetegség: fő tünetek

Az ischaemiás szívbetegség a szívizom (szívizom) vérellátásának megsértése, aminek következtében az nem kap elég oxigént, vagy egyáltalán nem kap oxigént (utóbbi esetben szívinfarktus alakul ki, vagyis a halál egyes részeinek). A keringési zavarok oka a szívartériák veresége, amelyek rései kisebbek vagy teljesen bezáródnak. A legtöbb esetben ez az erek falán lerakódott ateroszklerotikus plakkok miatt van. Az artériák állapota a koszorúér-ventrikulográfia segítségével értékelhető, amely a koszorúerek invazív vizsgálata.

A szívkoszorúér-betegség alattomossága abban rejlik, hogy tünetei más betegségeknek álcázhatók. Van azonban egy fontos jel, amely egyértelműen jelzi a szívproblémák megjelenését – a mellkas bal felében jelentkező fájdalom kapcsolata a fizikai aktivitással. Vagyis ha sportolás vagy fizikai munka közben fájdalmak vagy kellemetlen érzések vannak a szív régiójában, amelyek eltűnnek, amikor egy személy nyugalomban van, meg kell látogatnia egy kardiológust. Az ischaemiás szívbetegség a következőkben nyilvánulhat meg: szívritmuszavar, megnövekedett vérnyomás, légszomj, szorító, égő vagy felszakadó fájdalom a mellkasban.

Az infarktus, mint a szívkoszorúér-betegség legveszélyesebb stádiuma



A szívroham nem mindig fájdalom. És ha fájdalom van, az nem feltétlenül a mellkas területén van. Roham előtt a fül, a nyak, a fogak és néha a láb is fájhat járás közben. Vagy talán csak gyengeség és hidegrázás. Néha a szívrohamot hányinger és hányás előzi meg. De mindenesetre ezek a tünetek a fizikai aktivitás hátterében jelennek meg.

Az orvosok a szívinfarktust „harangütésnek” nevezik, vagyis már a „késői” kategóriából való. Természetesen a legtöbb esetben meg lehet menteni a sejtek egy részét, és ha a roham után két órán belül hozzák a beteget, akkor a legtöbbet. A szív azonban már megsérül.

De ha a beteg időben érkezik a kórházba, vagyis amint fizikai megterhelés után rosszul érzi magát, teljesen meggyógyulhat. Ebben az esetben csak a koszorúér kinyitására van szükség.

A szívkoszorúér-betegségben konzervatív és sebészeti kezelési módszereket is alkalmaznak. A gyógyszeres kezelés során a betegnek előírható:

• béta-blokkolók, amelyek csökkentik a vérnyomást;
• nitroglicerin, amely tágítja a koszorúereket;
• ACE-gátlók, amelyek javítják a keringést;
• sztatin alapú gyógyszerek, amelyek szabályozzák a vér koleszterinszintjét;
• Az aszpirin a vérrögképződés megelőzésének eszköze.

A szívbetegség súlyosabb formáiban sebészeti kezelést végeznek. Ha az egyik artéria megsérül, a pácienst a femorális vagy brachiális ér átszúrásával stentet helyezik el. Ha pedig több artéria érintett (vagy idős beteg), akkor több ér koszorúér bypass műtétet hajtanak végre. Jelenleg minimálisan invazív módszer létezik a műtét elvégzésére, vagyis nem szabványos 25 cm-es szegycsontmetszéssel, hanem egy kis bordaközön keresztül (5-10 cm).

Ezenkívül bizonyos esetekben transzmiokardiális lézeres revaszkularizációt (ritkán ritka műtét) vagy szívátültetést (extrém esetekben) végeznek.

Az IHD megelőzése

A szívkoszorúér-betegség megelőzésének fő feladata a kialakulását befolyásoló külső tényezők hatásának kiküszöbölése vagy intenzitásának csökkentése. Ehhez szüksége van:

• hagyja abba a dohányzást és az alkoholfogyasztást;
• aktív életmódot folytatni;
• tartsa be a helyes táplálkozás elveit;
• kerülje a túlsúlyt;
• szabályozza a vérnyomást, a koleszterin- és cukorszintet.

Ne hagyja figyelmen kívül a rendszeres orvosi vizsgálatokat. Gondoskodj az egészségedről.