ked. febr 11th, 2025

Az agyhártyagyulladást meglehetősen gyakori betegségnek tekintik, amely akkor fordul elő, ha a fertőző ágensek negatív hatást gyakorolnak az agy vagy a gerincvelő membránjára. Leggyakrabban a patológiát az immunrendszer csökkent védelmi funkcióival rendelkező fiatalok és gyermekek esetében rögzítik. Időben történő és teljes körű kezelés hiányában nagy a súlyos következmények kockázata és más testrendszerek bevonása a folyamatba.

Az agyhártyagyulladás önálló kóros reakcióként alakulhat ki a központi idegrendszer különböző változásaira válaszul, illetve fertőző betegség szövődményeként. Ezektől a feltételektől függően a betegség két típusra oszlik: elsődleges és másodlagos.

Az agyhártyákban fellépő heves gyulladásos reakció természeténél fogva több típusra oszthatja az agyhártyagyulladást, melyek közül a leggyakrabban savós és gennyes. A betegség savós jellege gyakran vírusos természetű kórokozók hatásán alapul, és az agyszövetekben gyakran gennyes változások alakulnak ki a bakteriális ágensek jelenlétében.

Az agyhártyagyulladás az akut fertőző betegség feltűnő jellemzőivel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számos fertőzéshez és járványos fertőzési gócok kialakulásához. Az ilyen zónákat gyakran olyan területeken alakítják ki, ahol nagy a népsűrűség és alacsonyak és kedvezőtlen egészségügyi életkörülmények.

Az agyhártyagyulladás fertőzéses eseteit bizonyos szezonalitás jellemzi, amikor az egyének többsége csökkent immunválaszt védő mechanizmusokkal rendelkezik. Leggyakrabban az ilyen epizódokat a februártól áprilisig tartó hideg évszakban rögzítik.

Az agyhártyagyulladás típusai

Agyhártyagyulladás típusai

Az egyik vagy másik provokáló tényező jelenlététől függően az agyhártyagyulladás számos fajtára osztható. A kórokozó jellege szerint a betegség bakteriális, vírusos, gombás, protozoon és vegyes változatokra oszlik.

Az agyhártya fertőző folyamatában a lefolyás különböző változatai jöhetnek számításba, amelyek lehetnek fulmináns, akut, szubakut és krónikusak. Ezek a fajták a kórokozó bizonyos mennyisége, a beteg fizikai állapota és a bakteriális vagy vírusos ágens aktivitása miatt alakulnak ki.

Az agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozója a meningococcus, amely a nasopharynx nyálkahártyáján keresztül jut be az emberi szervezetbe, majd a gyulladásos reakció megindulása után hematogén úton vagy nyirokáramlással a szöveteken keresztül terjed. Számos méreganyag, amely a baktériumok élete során nagy mennyiségben szabadul fel, hatalmas negatív változásokat idéz elő a kis erekben, ami zúzódásokhoz és vérzésekhez, jellegzetes vérzéses kiütésekhez vezet.

A betegség vírusos változatának kórokozói az enterovírusok, a poliovírusok, a mumpsz. A vírusok életben maradhatnak vízben, élelmiszerben és a bőr felszínén. Az ilyen típusú meningitis gyakran a kóros reakció savós jellegének kialakulásához vezet. A savós agyhártyagyulladás fertőzése beteg személlyel vagy vírushordozó hordozójával való érintkezés útján történik.

A savós agyhártyagyulladás jelei

A savós agyhártyagyulladást fényes kóros elváltozások jellemzik, amelyek a legtöbb esetben az agy alsó felületén helyezkednek el, és gümőképződéssel és fibrin jelenlétében effúzióval járnak. A gyulladásos reakció gyakran átterjed a pia materre.

A savós agyhártyagyulladás olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely megkülönbözteti más típusú patológiáktól. Ő egy jelentős képződmény egy savós átlátszó effúzió kis számú leukocitával. A fényes aktív folyamat nem vezet az agyszövetek sejtelemeinek halálához, és ebben a háttérben nincs gennyes anyag tömeges képződése.

Az ilyen típusú agyhártyagyulladás tünetei lassan fejlődnek ki, és csak három nap vagy több hét után jelentkeznek maximális intenzitással. A betegség kezdetét a testhőmérséklet éles, jelentős emelkedése 40 fokig jellemzi, állandó legyengítő fejfájással. A súlyos mérgezés túlzott gyengeségben, jelentős izom- és ízületi fájdalmakban nyilvánul meg.

Az agy membránjaiban a gyulladásos folyamat további előrehaladásával az agyhártyagyulladás ilyen jelei kezdenek megnyilvánulni, amelyek a különböző agyidegek vereségére jellemzőek. Ilyen megnyilvánulások közé tartozik a kettős látás, a strabismus, a nyelési nehézség.

Az agyhártyagyulladás jelei, amelyek egy beteg vizsgálatakor egyértelműen megnyilvánulnak, egy jellegzetes testtartás, hajlított, testhez nyomott lábak és karok, hátravetett fej. A nyak izmainak vizsgálatakor észrevehető azok jelentős feszültsége, amely nem teszi lehetővé, hogy a páciens az állával elérje a mellkast. Ez a megnyilvánulás az agyhártya gyulladásának egyik legszembetűnőbb tünete.

A savós meningitis diagnózisa és kezelése

A savós agyhártyagyulladás diagnózisa és kezelése

A savós meningitis diagnosztikai intézkedéseit a beteg fizikai állapotának teljes tanulmányozása és a jellegzetes klinikai megnyilvánulások megállapítása után kell megkezdeni. Az agyhártyagyulladás savós változatának diagnosztizálására szolgáló általános módszerek közé tartoznak a klinikai vérvizsgálatok, a nasopharynxből vett tamponok bakteriális tenyészetei és a virológiai vizsgálatok különféle módokon.

A savós agyhártyagyulladás tipikus lefolyása esetén a vérvizsgálat eredménye az eritrociták ülepedési sebességének és a leukociták számának növekedését mutatja. A kórokozó természetét a cerebrospinális folyadék gyűjtése céljából végzett lumbálpunkcióval lehet megerősíteni. A kapott anyag vizsgálatának eredményei alapján a fehérje és a limfociták mennyiségének enyhe növekedése derül ki, a folyadék színe és átlátszósága nem változik.

A savós meningitis további diagnosztikai intézkedései közé tartozik az elektroencephalográfia, a mágneses rezonancia képalkotás és egyéb műszeres vizsgálati módszerek.

A savós agyhártyagyulladás kezelését kórházban kell elvégezni, időben gyógyszeres antivirális és tüneti terápiával. Vírusos ágens jelenlétében a kezelésnek interferonkészítményeket és ezenkívül immunglobulinokat kell tartalmaznia. Az agyhártya gyulladásának tünetei lázcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek bevezetésével megszűnnek. Az idegek funkcionális állapotát nootropikumok és B-vitaminok kijelölése támogatja.

Agyhártyagyulladás megelőzése

Az agyhártya gyulladásos reakciójának súlyos szövődményeinek megelőzésében a legfontosabb szerepet az időben történő és teljes megelőzés játssza. A savós agyhártyagyulladás megelőző intézkedéseinek alapja az általános immunitás növelése, a személyes higiénia, valamint az ismeretlen forrásból származó ivóvíz és a rosszul feldolgozott élelmiszerek megelőzése. Fontos, hogy kerüljük a vírusfertőzés hordozóival vagy beteg emberekkel való érintkezést, csökkentsük a fertőző betegségek előfordulását.


Olvassa el is:
Nyári parti megjelenés, legjobb ötletek a BeautyHack szerkesztőitől
Hogyan legyek fitneszedző, az irány és a munkahely kiválasztása
A szifilisz már jóval Amerika felfedezése előtt megjelent Európában
„Herceget kerestem, de szükségem volt egy hercegnőre” – oldotta fel Rebel Wilson egy új kapcsolat titkosságát
Ab edzés, edzésszabályok és 4 legjobb gyakorlat
A beteg szív javulása megtévesztő
A listákból nem derül ki, hogy egy ritka betegségben szenvedő család miért maradt kezelés nélkül
Exokrin mirigyek károsodása cisztás fibrózisban
A legjobb 7 gyakorlat a felfújt karokhoz otthon
Kinai gyógymód izületi gyulladásra
Fogyókúrás menü debrecen
Hajhullás kezelése
Térd csakra
Rugalmassági gyakorlatok, gyakorlati szabályok a szuper nyújtáshoz
110 éves a Puskin Múzeum, egyedi kirándulásokon lehet részt venni – itt a plakát
Szezonális depresszió, hogyan kell kezelni
A pyelonephritis okai gyermekeknél
Zsírégető diéta 1000 kalóriás mintaétrend
Fülgyulladás. A középfül gyulladása
Heti fogyókúrás étrend