Miért tűnt el az influenza, de nem a koronavírus

A világjárvány fő problémája

2020 tavaszán végre világossá vált, hogy a jelenlegi járvány nem fog egyik napról a másikra véget érni. A következő hónapokra vonatkozó előrejelzések már nem sugároznak az optimizmust, és egyre több epidemiológus, fertőző szakorvos, tisztviselő és újságíró emlékeztetett arra, hogy a koronavíruson kívül más fertőzések is vannak. Például az influenza.

2020 nyarán a légzés minden értelemben könnyebbé vált. Bár a SARS-CoV-2 létezése a tudósok szerint nem különösebben függ az utcai hőmérsékleti rendszertől, a vírus úgy viselkedett, ahogy a legtöbb SARS esetében kell: nyáron jelentősen csökkent a COVID-19 előfordulása. Ősszel azonban a tudósok óvatosan előre jelezték nemcsak a koronavírus-fertőzés második hullámát, hanem a hagyományos szezonális influenzajárványt is. Ezért az orvosok egymással versengve javasolták az oltást, hogy legalább bizonyos kockázatokat csökkentsék.

2020 szeptemberében a The Lancet közölt egy cikket, amelyben a kiadvány főszerkesztője, Richard Horton szindémiának nevezte a jelenlegi állapotot (a szinergia és a pandémia szavakból). Így nevezik két vagy több fertőző betegség egyidejű terjedését. Vagyis ez az a helyzet, amikor egy szervezet együttes támadása nagyobb hatást fejt ki, mint két különálló betegség teljes kára. Ugyanakkor az egyik vagy mindkét betegség együttvéve aktívabban fejlődik, a beteget fenyegető veszély sokszorosára nő. Horton úgy véli, hogy most az egész világ szindémiás állapotba került – a COVID-19 és számos „század betegsége” egyidejű hatása: elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri patológiák. És mindez ideális körülmények között történik egy szindémiának egy nem ideális világban: a legsebezhetőbbek a szegények, a rossz egészségügyi ellátással rendelkező régiók lakói stb.

Kitört a második hullám, de nem volt influenza – és nem. Az Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériuma némi megdöbbenéssel arról számolt be, hogy Oroszország különböző régióiban 94-98%-kal csökkent az influenza incidenciája. Hasonló helyzetet figyeltek meg a világ más országaiban is.

A tisztaság az egészség garanciája?

A tudományos közösség számos változatot terjesztett elő, amelyek elmagyarázzák két vírus létezésének árnyalatait ugyanazon a területen.

A leglogikusabb magyarázat természetesen az volt, hogy a COVID-19 megelőzés három „pillére” járult hozzá az influenza eltűnéséhez:

• maszk rendszer nyilvános helyeken;
• társadalmi távolság;
• a kéz, a felületek és a levegő széles körű fertőtlenítése.

Az influenzavírusnak már nincs esélye, gyakorlatilag eltűnt. A legérdekesebb kérdés azonban megválaszolatlan marad: ha valahogy sikerült ilyen hatékonyan kiűzni az influenzavírust, miért tart még mindig a koronavírus-járvány? Miben különbözik annyira egymástól ez a két SARS?

Szaporodási szám és klaszterezési index

Hasonlítsuk össze az influenzavírus és a SARS-CoV-2 pandémiás koronavírus szaporodási számát (R0). Ez az R0 mutató azt mutatja meg, hogy hány embert fog megfertőzni egy fertőzésterjesztő.

A szezonális influenza esetében ez a szám 1,2-1,4 között mozog. Átlagosan azért, mert a törzs különböző.

A SARS-CoV-2 esetében a terjedés sokkal, de sokkal szélesebb. A korai stádiumban a tudósok 2-4-re, átlagosan 3-ra értékelték. Vagyis normál körülmények között, a fent felsorolt három alapelv szigorú betartása nélkül az új koronavírus körülbelül 2-szer fertőzőbb, mint az átlagos influenza.

De R0 sok paramétertől függően változik. Például a sűrűn lakott területeken az R0 lényegesen magasabb is lehet. A Journal of Travel Medicine folyóiratban 2020 szeptemberében publikált tanulmány szerint a fertőzés terjedésének mértéke a nagy népsűrűségű és a kis lakosú területeken 8-szoros eltérést mutathat.

A hivatalos média szerint Oroszországban 2021. január végén az R0 1 alatt volt. A fővárosban elérte a 0,83-at, és még a COVID-19-cel maximálisan fertőzött régiókban sem haladta meg az 1-et. Szentpéterváron ez a szám elérte a 0 ,66-ot. Ha hisz ezeknek a számításoknak, akkor Oroszországban a COVID-19 járvány hanyatlóban van, és hamarosan magától elmúlik.

És akkor felszínre került a szuperszórások problémája – az emberek, akik tucatjával fertőzik meg a körülöttük lévőket. A szuperterjesztők olyan nagyon aktív emberek, akik a fertőzés terjesztőiként képesek rövid időn belül számos nyilvános helyre felkeresni és a lehető legtöbb emberrel kommunikálni.

A szuperszórók problémája nem új keletű. Az infektológusok tudják, hogy sok fertőzés esetében az a szabály, hogy a fertőzések 80%-áért csak az emberek 20%-a a felelős. A COVID-19 esetében ez az arány hasonló: egy kínai tanulmány szerint a fertőzöttek 80%-a kapott koronavírust a fertőzöttek 8-9%-ától. Hasonló adatokkal szolgáltak brit tudósok is: a fertőzések 80%-a a koronavírus-fertőzés hordozóinak 10%-ával való érintkezés eredménye.

De hogyan fertőzhet meg egy szuperspreader ennyi embert egyszerre? Csak egyszer egy fürtben – emberek csoportja a terjesztéshez megfelelő környezetben. Ezek lehetnek nagy beltéri rendezvények nagy létszámmal: például koncert, énekkar, csoportos ima stb.

Ezért az R0 mellett a tudósok elkezdték használni a diszperziós együtthatót (vagy klaszterezési együtthatót, k). Minél kisebb, annál hatékonyabban terjed a fertőzés kevesebb ember által. A híres „spanyol influenza” esetében ez az érték 1. A rokon SARS-CoV-1 és MERS-CoV pandémiás koronavírusok esetében – 0,16, illetve 0,25. A jelenlegi koronavírus vezeti ezt a listát: 0.1. Vagyis a tömegben való hatékony terjedéséhez a fertőzés legkevesebb hordozójára van szükség. Ugyanakkor a fertőzöttek egy része egyáltalán nem terjeszti a fertőzést, de a szuperterjesztőknek sikerül megtenniük „magukért és a srácért”.

Influenzavírus és koronavírus: különbségek

A tudósok számos fontos különbséget találtak az influenzavírus és a koronavírus között, amelyek segítenek megmagyarázni mindkét fertőzés elterjedését.

• A fertőzés időtartama a szervezetben

A koronavírus SARS-CoV-2 egyes esetekben hetekig is a felső légúti traktusban lehet. Az influenzavírus ritkán marad el legalább 6-7 napig.

• Cseppek vagy aeroszolok?

Ugyanakkor az influenzavírus gyakrabban terjed köpetcseppekkel, a koronavírus pedig aeroszol formájában. A cseppek nehezebbek és nagyobbak, gyorsan leülepednek a felületeken – az általunk említett megelőző intézkedések pedig hatékonyan csökkentik a kockázatokat. Az aeroszol viszont tovább lóg a levegőben, bizonyos távolságokra terjedhet a légáramlatokkal, és lehetővé teszi, hogy megmagyarázzuk, hogyan fertőzhet meg egy szuperszóró több tucat embert, miközben velük egy szobában tartózkodik.

• Fertőző dózis

Ez a kifejezés azon vírusrészecskék számát jelenti, amelyeknek egyszerre kell bejutniuk az emberi szervezetbe ahhoz, hogy betegséget okozzanak. Nos, például ahhoz, hogy az ember megbetegedjen a pestisben, elég egy baktérium. De ahhoz, hogy egy személy influenzát kapjon, körülbelül 1 millió vírusrészecskére van szükség a légutakban. A SARS-CoV-2 koronavírus és itt megelőzi az influenzavírust. Hogy pontosan hány koronavírus-vírusra van szükség a COVID-19 kialakulásához, azt egyelőre nem tudni, de az már világos, hogy ezer, esetleg több tízezer vírusegységről beszélünk.

• Új vagy régi vírus?

És végül a lista utolsó eleme a vírussal kapcsolatos ismereteink mértéke. Az emberiség régóta érintkezik az influenzavírussal. Igen, a vírus megváltozik, új törzsek jelennek meg, de nem különböznek olyan gyökeresen az immunrendszerünk által már ismertektől. Egyes törzsek esetében sokan rendelkezünk keresztimmunizációs védelemmel: életünk egy pontján volt egy influenzatörzs, amely részleges védelmet adott nekünk a hasonló fajták ellen. A pandémiás koronavírus azonban néhány kulcsfontosságú jellemzőjében egészen más, mint az általunk ismert szezonális koronavírusok, valamint a SARS-CoV-2 és a MERS-CoV. Bár az a vélemény, hogy szezonális társai megismerése legalább némi védelmet ad, és ez részben megmagyarázza, hogy egyesek súlyosan megbetegednek a COVID-19-ben, míg mások észre sem veszik a fertőzést.

Csalódást keltő előrejelzések

Az persze jó, hogy a leköszönő szezonban nem volt influenzajárvány. De az influenzavírus sem áll meg. Folyamatosan változik. Korábban ezekhez a változásokhoz fokozatosan alkalmazkodtunk. Fennáll a veszélye, hogy ezt a szakaszt kihagytuk, hiszen a lakosság jelentős része nem volt influenzás ebben a szezonban. A következő (vagy következő) évben pedig egy friss törzzsel találkozhatunk, amely átalakulásaiban messzire ment.

Már 1,5 éve is jól működő rendszerünk volt az influenzavírus elleni védekezésre és a tömeges megelőzésre, időben kidolgozott, a jelenlegi helyzetre fókuszáló oltóanyagok formájában. A járvány idején ez a mechanizmus leállt. Tehát a szindémiás elmélet fényében az influenzát nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az oltás továbbra is a legjobb védelem. Most az influenzáról és a COVID-19-ről.