Hogyan befolyásolja az életkorod az étvágyadat

Az éhség (az a mód, ahogy a testünk megkívánja bennünk az étvágyat, amikor ételre van szükségünk) csak egy tényező, amely befolyásolja az étvágyat, nem az egyetlen. Hiszen gyakran eszünk, amikor egyáltalán nem vagyunk éhesek, és néha megtagadhatjuk az ételt, annak ellenére, hogy nagyon éhesek vagyunk.

A közelmúltban végzett kutatások kimutatták, hogy minden számos tényező befolyásolja nassolni való vágyunkat: illatok, hangok, reklámok… A mai világban annyi étellel kapcsolatos kísértés létezik, hogy a túlevés egyik fő oka.

Az étvágyunk nem egyszer és mindenkorra rögzült, életünk során, ahogy öregszünk, változik. Ahogy Shakespeare mondaná ebben az esetben, az étvágynak hét cselekvése van (utalva Jacques híres monológjára az „As You Like It” című darabból, amely a következő szavakkal kezdődik: „A világ egy színház; / Ebben nők, férfiak, mindenki / Mindenkinek van bejárata és kijárata, / És az ember ugyanazt a szerepet játssza / Különböző színdarabok a darabban, ahol / Hét akció van ”- A fordító megjegyzése ). E hét fázis megértése segíthet új módszerek kidolgozásában a túlevés és az alulevés egészségügyi következményeinek megelőzésére.

Első évtized (0-10 év)

Kisgyermekkorban szervezetünk gyors növekedési szakaszokon megy keresztül, és az itt kialakult étkezési szokások felnőttkorban is tovább folytatódhatnak – például a túlsúlyos gyerekből gömbölyű felnőtt lesz.

A megnövekedett válogatósság vagy ellenszenv egy bizonyos étel iránt igazi próbát tesz a szülők számára minden etetés, de itt szokatlan lehet az ízek és termékek megismerésének stratégiája, amely pozitív légkörben újra és újra megismétlődik, de fontos – például különféle zöldségekkel.

Emellett a gyermekeket étkezés közben felügyelni kell, különös tekintettel az adagok méretére. Ha a gyermeket az utolsó falatig evésre kényszeríti, azt kockáztatja, hogy az életkor előrehaladtával fia vagy lánya elveszítheti a képességét, hogy meghallgassa saját étvágyát és a test által az éhség által adott jeleket. Emiatt már serdülőkorban is meghízhat a gyermek.

Egyes kormányok már szorgalmazzák, hogy a gyerekeket védjék a gyorséttermi hirdetésektől, nemcsak a tévében, hanem az online alkalmazásokban, a közösségi médiában és a vlogokban.

Második évtized (10-20 év)

A serdülőkorban a hormonok befolyásolják az étvágyat, ami a pubertás folyamatának kezdetét jelzi. A jövőbeli szokások és általában az életmódválasztás attól függ, hogyan alakul az étellel való kapcsolata ebben a kritikus időszakban.

Ez azt jelenti, hogy a fiúk és lányok saját étrendjükkel kapcsolatos döntései ebben a korban elválaszthatatlanul összefüggenek a következő generáció azon tagjainak egészségével, akiknek szüleik lesznek. Sajnos megfelelő tanácsok és útmutatás nélkül a tinédzserek könnyen felvesznek egészségtelen étkezési szokásokat.

A reproduktív biológia miatt a fiatal nők nagyobb valószínűséggel szenvednek alultápláltságtól vagy alultápláltságtól, mint a fiatal férfiak. Ebben a korban a lányok különösen veszélyeztetettek terhesség esetén, mivel szervezetük még magától növekszik, és nehéz egyidejűleg gondoskodnia a magzatról.

Harmadik évtized (20-30 év)

Az életben bekövetkezett változások, mint például az egyetem megkezdése, a házasság vagy a partnerrel való együttélés, az anyaság, súlygyarapodást idézhetnek elő. A zsír felhalmozódása után a szervezet nagy nehezen visszautasítja azt. Erős jelzéseket küld nekünk éhségérzet és megnövekedett étvágy formájában, ha a szükségesnél kevesebbet fogyasztunk, de más jelzések – amelyeknek meg kell akadályozniuk a túlevést – általában sokkal gyengébbek.

Számos fiziológiai és pszichológiai tényező nagymértékben gátolja azt a vágyunkat, hogy kevesebbet együnk, és sokáig ne együnk túl sokat.

Számos új tanulmány foglalkozik mostanság azzal, hogy hogyan lehet kialakítani a jóllakottságot, vagyis azt az érzést, hogy eleget evett. Azok számára, akik megpróbálnak megszabadulni a súlyfeleslegtől, nagyon hasznos lenne egy ilyen technika, mert ebben a helyzetben az egyik fő akadályt éppen az éhségérzet jelenti (a szervezet folyamatosan azt mondja, hogy többet kell enni, bár tény, hogy felesleges).

A különböző élelmiszerek különböző jeleket küldenek az agynak. Nagyon könnyű fagylaltot enni, mert a zsír nem azt mondja, hogy hagyjuk abba az evést. Másrészt a fehérjében, vízben vagy rostban gazdag ételek hosszabb ideig tartanak jóllakottságot. Szükséges lehet az élelmiszeriparral együttműködve, hogy megtalálják a módját, hogyan lehet a különböző ételeket és harapnivalókat olyan megfelelő érzéssel tölteni, amely egészséges választásokhoz vezet.

Negyedik évtized (30-40 évesek)

A felnőttek munkás élete új problémákat vet fel – és ez nem csak az egyre növekvő gyomor, hanem a stressz is, ami a lakosság 80%-ánál közvetlen hatással van az étvágyra és az étkezési preferenciákra. Ugyanakkor a stressz növeli az étvágyat és annak elvesztéséhez vezet.

Érdekes, hogy a tudósok még mindig nem nagyon értik, hogy pontosan mi okozza a fékezhetetlen vágyat egy vagy másik termék (leggyakrabban magas kalóriatartalmú) fogyasztására. Egyes kutatók kétségbe vonják egy ilyen jelenség létezését. A tudósok hangsúlyozzák, hogy a stressz alatti „evési magatartást” jellemvonásaink is befolyásolhatják – például a perfekcionizmusra való hajlam és a lelkiismeretesség.

Irodáinkat úgy átalakítani, hogy ne legyenek bennük gyorséttermi automaták és mindenféle csokoládé, nem egyszerű feladat. A munkaadóknak meg kell érteniük, hogy ahhoz, hogy alkalmazottaik egészségesek és termelékenyek legyenek, támogatniuk kell az egészséges táplálkozást – a stressz csökkentéséről nem is beszélve.

Ötödik évtized (40-50 év)

A „diéta” szó a görög δίαιτα szóból származik, ami „életmódot” jelent. Megszokott emberek vagyunk, sokszor egyszerűen nem akarunk változtatni megszokott életmódunkon, még akkor sem, ha tudjuk, hogy hasznos lesz. Azt akarjuk enni, amit akarunk, semmit sem változtatunk meg az életünkben, ugyanakkor elvárjuk, hogy elménk és testünk egészséges legyen.

Elég sok tudományos bizonyíték van arra, hogy az étrendünk az egyik fő tényező, amely befolyásolja az emberek egészségét (vagy inkább rossz egészségi állapotát) és halálozási arányát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezeket a tényezőket a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a fizikai inaktivitás és az alkoholizmus közé sorolja.

40 és 50 éves kor között kell az embernek életmódját az egészségi állapotának megfelelően változtatni, de a betegség tüneteit (például magas vérnyomás vagy koleszterinszint) gyakran nagyon nehéz észrevenni. Sokunknak hiányzik az idő.

Hatodik évtized (50-60 év)

50 éves kor után fokozatosan csökken az izomtömegünk – évente körülbelül 0,5-1%-kal. Ezt szarkopéniának hívják, és olyan tényezők, mint a csökkent fizikai aktivitás, a túl kevés fehérjebevitel és a menopauza a nőknél felgyorsítják az izomvesztést.

Az egészséges és változatos étrend a fizikai aktivitással kombinálva nagyon fontos az öregedés hatásainak csökkentése érdekében. És itt egyenesen ki kell mondani: az idős emberekért, akiknek ízletes, olcsó és fehérjedús ételre van szükségük, keveset tesznek. Nagyon kevés olyan termék van a piacon, amely kielégítené az idős szervezet igényeit, fehérjeszükségletét.

A hetedik évtized (60-70 év)

Az emberek elkezdtek tovább élni, és az ezzel kapcsolatos egyik fő probléma az, hogy hogyan lehet fenntartani a megfelelő életminőséget idős korban. Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy a nagyon öregek és nagyon leromlott társadalmává válunk. Nagyon fontos a megfelelő táplálkozás, mert az idős kor rossz étvágyat, éhségérzetet hoz magával. Ez nem szándékos fogyáshoz és fizikai gyengeséghez vezet. Az étvágycsökkenést olyan betegségek is okozhatják, mint például az Alzheimer-kór.

Az evés nagymértékben társas élmény, és egy partner vagy egy egész család elvesztése, ami ahhoz vezet, hogy az ember egyedül kezd reggelizni, ebédelni és vacsorázni, befolyásolja étvágyát, csökkenti az ételből származó élvezet mértékét. . Az időskorral járó egészségügyi problémák – nyelési nehézség, rossz fogak, fokozatos íz- és szaglásvesztés stb. – szintén csökkentik az evési vágyat.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy életünk során az étel számunkra nemcsak üzemanyag, hanem társadalmi és kulturális élmény is. Mindannyian élelmiszer-szakértők vagyunk, mert minden nap eszünk. Ezért jobb, ha minden étkezést az élvezet lehetőségének használunk – mind az ételből, mind abból, amit az egészséges táplálkozás ad nekünk.