Diszbakteriózis, mítoszok és valóság

Mi a mikrobiom, és miért van rá szükség

Ma már ismert, hogy az emberi test körülbelül 100 billió mikrobát tartalmazhat, vagyis számuk 10-szer nagyobb, mint a testben lévő sejtek száma. És a beleket tekintik a test legnépesebb részének – az itt élő mikrobióta teljes biomasszája felnőtt emberben akár 2 kg-ot is elérhet. Sőt, a tudósok megjegyzik az itt bemutatott fajok sokféleségét, amely nemcsak a baktériumokat, hanem a gombákat, vírusokat, archaeákat is magában foglalja.

A bél mikrobióma születéstől fogva alakul ki, és minden embernél egyedi. Igen, hasonló mikroorganizmuscsoportokkal rendelkezik, például a gyakran emlegetett laktobacillusok, de lehetetlen két egyforma halmazt találni.

A baktériumok tevékenységének köszönhetően fel tudjuk szívni a táplálékot, különösen a rostokat – a szervezet által emészthető vegyületekké bontják le. Ezért a mikrobiom nyilvánvaló szerepe a jól működő emésztőrendszer. A mikroorganizmusok a gyulladást is elnyomhatják – a jótékony baktériumok hiánya irritábilis bél szindrómához, krónikus hasmenéshez, elnehezüléshez és egyéb problémákhoz vezet. Számos tanulmány szerint a baktériumok gyulladásos folyamatot megszüntető képessége fontos a vastag- és végbélrák megelőzésében.

A mikrobiom kommunikációja más betegségekkel

A Kumamoto Egyetem tudósai összefüggést találtak a bélmikrobák és a cukrok és zsírok anyagcseréje között. Különösen a teljes mikrobiota védi meg az embert a metabolikus szindrómától, és így közvetve a 2-es típusú cukorbetegségtől is. A normál vérzsírszint fenntartása a szív- és érrendszeri betegségek fontos megelőzése. Mindenekelőtt szívrohamhoz vezető koszorúér-betegség.

A mikrobiom a K- és B7-vitamin szintéziséért is felelős. A Brown Egyetem legújabb tanulmánya pedig a Clostridia baktériumok szerepét mutatja be az A-vitamin felszívódásában és felhalmozódásában a szervezetben.

A változatos és teljes mikrobióta fontos szerepet játszik az immunrendszerben. Ha a kórokozók bejutnak az egészséges bélbe, egyszerűen nincs elég helyük és tápanyaguk a kolónia növekedéséhez. Ezenkívül a baktériumok megvédik a szervezetet az allergiás reakcióktól, és megakadályozhatják az autoimmun folyamatokat.

2018-ban a London Microbiome Meetingen bemutattak egy tanulmányt, amely a bél mikroflóráját az öregedéssel kapcsolta össze. A tudósok szerint a bélbaktériumok kulcsa lehet az Alzheimer-kór és általában a szenilis demencia hatékony kezelésének.

Manapság az orvosok figyelembe veszik a bélmikrobákat az egyén viselkedésével, táplálkozási szokásaival és stressztűrő képességével kapcsolatban. Vannak olyan feltételezések, hogy a mikrobiom módosításával még az autizmus is kezelhető lenne.

Diszbakteriózis és antibiotikumok

A mikrobiom kóros egyensúlyhiányának megbízhatóan megerősített oka manapság az antibiotikumok alkalmazása. Mindenekelőtt széles hatásspektrumú gyógyszerekről beszélünk, amelyek a bélbe kerülve nemcsak a kórokozókat, hanem más mikroorganizmusokat is elpusztítják. A következő tényezők játszanak szerepet:

• Antibiotikumok hosszú távú alkalmazása
• Öngyógyítás
• Az adagok be nem tartása, a tanfolyam gyakorisága és időtartama.

Ugyanakkor az antibiotikumok után sem mindig károsodik annyira a bélmikrobióm, hogy ne tudjon magától helyreállni. Ha a gyógyszereket helyesen veszik be, és a személy nem gyakran veszi igénybe magát az antibiotikum-terápiát, mikroflórája nem szenved sokat. És a dysbacteriosis kezelésének kijelölése a megelőzés érdekében ebben az esetben nincs értelme.

A dysbacteriosis diagnosztizálásának problémái

Az ismert adatok alapján világossá válik, hogy a bélmikrobióma egyensúlyhiánya súlyos. De ha patológia gyanúja merül fel, számos probléma merül fel. És az egyik fő a diagnosztika. A szokásos elemzés, a széklet mikrobiológiai vizsgálata (székletkultúra dysbacteriosisra), amelyet a hazai orvosok aktívan írnak elő, elvileg nem tájékoztató jellegűek. A teljes képet több okból sem lehet elkészíteni:

• A bélmikrobiómában jelenlévő mikrobák közül nem mindegyik nőhet a táptalajban, amelybe a mintát helyezzük.
• A bél különböző részeit különböző típusú mikroorganizmusok kolonizálják, nem mindegyik van jelen a székletben élve. Ezért nem fognak tudni „felnőni” a mintában.

Valójában a mikrobiom teljes sokféleségéből csak néhány tucat baktériumfaj jelenléte jelenik meg a tenyészetben. De ráadásul még tőlük sem lehet mindig a mikroflóra egyensúlyáról mondani, hiszen a mikroorganizmusok más körülmények között is szaporodnak, és arányuk eltérhet a bélben lévőktől. Ez elsősorban a feltételesen patogén baktériumok felmérése szempontjából fontos, amelyek kis mennyiségben az egészséges mikroflóra részét képezik, és csak akkor válnak veszélyessé, ha számuk megnövekszik.

Ezért a dysbacteriosis, mint a bélmikrobióma általános egyensúlyhiánya széklettenyésztéssel nem diagnosztizálható. Ezen túlmenően egy ilyen elemzés hasznos lesz, ha felmerül egy adott bakteriális fertőzés gyanúja – a kórokozó azonosítása megerősíti a diagnózist.

Lehetséges-e a dysbacteriosis gyógyítása

A diszbakteriózis kezelése önmagában ugyanolyan hatástalan, mint a bakposev által végzett diagnózis. A terápia felírásához pontosan tudnia kell, hogy mely baktériumokat kell növelni, vagy éppen ellenkezőleg, csökkenteni. Általában könnyebb megbirkózni a második feladattal – ha fertőzést észlel, az orvos antibiotikumot ír fel. Ezért téves azt feltételezni, hogy az antibiotikumok mindig dysbacteriosishoz vezetnek, néha éppen ellenkezőleg, segítik az egyensúly helyreállítását.

Az orvosi közösségben folyamatos vita folyik a probiotikumokkal (élő baktériumkultúrák) és a prebiotikumokkal (a baktériumok táptalaja) történő kezelésről. A kérdés az ilyen gyógyszerek hatékony bejuttatásában rejlik a belekben, mivel sok közülük még a gyomorban is elveszíti tulajdonságait.

Ugyanakkor a közönséges élelmiszer lehet ilyen „gyógyszer”. Így például azokban az emberekben, akik azonos típusú ételeket fogyasztanak, a mikrobiom kezdetben kevésbé lesz változatos, mint azoknál, akiknek étrendje különböző ételeket tartalmaz. A stabilizátorok jelenléte a feldolgozott élelmiszerekben egyes baktériumok aktivitását is gátolhatja, ezért az ilyen élelmiszerek nem válhatnak fő élelmiszerré.

A növényi élelmiszereket tekintik a fő prebiotikumoknak – a poliszacharidok, peptidek, aminosavak és mások fontos tápközeget jelentenek a hasznos mikrobák számára. A cambridge-i Babraham Intézet tudósai többek között azt találták, hogy a rövid láncú zsírsavak (SCFA), amelyeket a baktériumok termelnek a gyümölcsök és zöldségek emésztése során, gátolják a karcinogenezist.

A tejtermékek fontos probiotikumok az étrendben, lakto- és bifidobaktériumokat tartalmaznak. Ezek a mikroorganizmusok nélkülözhetetlenek a belek megfelelő működéséhez. A kínai Jilin Mezőgazdasági Egyetemen végzett 2019-es tanulmány pedig kimutatta, hogy a Lactobacillus rhamnosus nem csak az alkohol negatív hatásai után képes helyreállítani a bél mikrobióma egyensúlyát, hanem megvédi a májat a mérgezéstől.

Fekális mikrobiota átültetés

A székletmikrobióta-transzplantáció (FMT) a dysbacteriosis kezelésének új módszere, melynek során a szükséges bélmikroorganizmusokat tartalmazó ürülékoldat-szűrletet egészséges donortól származó betegbe ültetik át. Kezdetben ezt a terápiát csak az irritábilis bél szindróma kezelésére használták, ugyanakkor nagy hatékonyságot mutatott a mikrobiom helyreállításában.

Azonban nem ez az egyetlen FMT alkalmazása. A közelmúltban végzett ilyen irányú tanulmányok egyre inkább a szuperdonorok képességeire összpontosítanak – olyan emberekre, akiknek bioanyagában nagy a mikrobiális diverzitás. Tehát az Aucklandi Egyetem tudósai szerint egy ilyen szűrlet átültetése nem csak a bélrendszeri betegségeken, hanem még az Alzheimer-kóron és a sclerosis multiplexen is segíthet. Sőt, már vannak olyan eredmények, amelyekben az ilyen FMT a betegek 20%-ánál segített a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében. Hasmenéssel járó fertőzések esetén a szuperdonoroktól származó bioanyag az esetek 90%-ában segít.