Öt hónap koronavírus, mit tudunk most.

A COVID-19 csak néhány hónapja van velünk, és még nem kell tanulmányoznunk és tanulmányoznunk ezt a pandémiás betegséget. De itt van, amit már megtudtunk róla a 2020. május végi helyzetből.

1. Mi az a koronavírus?

A koronavírusok a fertőzött személlyel való közvetlen érintkezés útján terjedő vírusok csoportja, amelyek tünetegyüttesek széles skáláját okozhatják az emberben, beleértve az orrfolyást, köhögést, torokfájást és lázat.

A koronavírusok nevüket a vírusrészecskék felszínén lévő koronaszerű tüskékről kapták, amelyek segítségével behatolnak a gazdaszervezet sejtjeibe. Összességében, beleértve a COVID-19 kórokozóját is, hétféle koronavírus létezik, amelyek megfertőzhetik az embereket. További figyelemre méltó koronavírusok a SARS (SARS) és a Közel-Kelet légzőszervi szindróma (MERS).

2. Milyen tüneteket okoz a COVID-19?

A fertőző betegség fő megnyilvánulásai a következők:

• magas hőmérséklet (láz);
• köhögés;
• légzési nehézség vagy légszomj;
• hidegrázás;
• izomfájdalom;
• torokfájás;
• szaglás és/vagy ízérzék elvesztése.

Gemésztőrendszeri tünetek, köztük hányinger, hányás és hasmenés, szintén előfordulhatnak, de ritkábban.

A fertőzöttek 80%-a nem szorul kórházi kezelésre, és nem is tudja, hogy betegek. Súlyos esetekben azonban a COVID-19 tüdőgyulladáshoz, vesekárosodáshoz, vérröghöz, szélütéshez, neurológiai problémákhoz és halálhoz vezethet. Ugyanakkor a COVID-19 a hagyományos SARS-szel ellentétben gyakran nagyon sokáig tart – még ha az ember nem is igényel kórházi kezelést, előfordulhat, hogy az olyan tünetek, mint a láz és az erővesztés, néhány hétig nem múlnak el, bizonyos esetekben több mint egy hónap.

3. Ki van veszélyben?

A COVID-19 leggyakoribb szövődményei az időseknél jelentkeznek, különösen azoknál, akik 80 év felettiek, és súlyos krónikus betegségek „csokorral” szenvednek, mint például szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, tüdőbetegség. Az ilyen betegségek, valamint a magas vérnyomás és az elhízás miatt a fiatalabbak is veszélyben vannak.

Így az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDC) márciusi jelentése szerint a betegség szövődményei miatt kórházba került betegek több mint fele 65 év alatti, és körülbelül 20%-uk a betegség szövődményei miatt kórházba került betegek körében. életkor 20. -40 év. Az, hogy egyes embereknél miért enyhe vagy teljesen tünetmentes a COVID-19, míg másoknál miért súlyos, sőt halálos kimenetelű, továbbra is a fertőzéssel kapcsolatos egyik fő rejtély.

Tekintse meg galériánkat 11 koronavírusos hírességről

4. Gyermekek kapnak koronavírust?

A COVID-19 továbbra is kevésbé gyakori gyermekeknél, mint felnőtteknél, és többnyire enyhe. Még mindig nem világos, hogy miért van ez így.

Sok esetben a gyerekek más súlyos betegségben szenvedtek.

A koronavírust egy ritka és potenciálisan végzetes gyulladásos szindrómához is hozzák összefüggésbe, amely gyermekeknél hetekkel a fertőzés után alakul ki. Ezt az állapotot, amelyet formálisan multiszisztémás gyulladásos szindrómának hívnak gyermekeknél (MIS-C), gyermekeknél jelentették az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban. A MIS-C tüneteiben hasonlít más gyulladásos betegségekre, beleértve a Kawasaki-kórt és a toxikus sokk-szindrómát.

Általában nagyon magas lázzal és jellegzetes kiütéssel kerülnek kórházba a gyermekek. A szívet tápláló koszorúér gyulladása van, ami negatívan befolyásolja a szív munkáját, toxikus sokk és több szervi elégtelenség (egyszerre több létfontosságú szerv elégtelensége). A gyermekek vérében általában vagy koronavírust, vagy ellenanyagot mutatnak ki. Ez arra készteti az orvosokat, hogy azt feltételezzék, hogy a MIS-C összefüggésben áll az immunrendszer késleltetett rendellenes válaszával a vírussal szemben.

5. Hogyan terjed a koronavírus?

A vírus apró nyálcseppeken és más váladékokon keresztül terjed, amelyek a fertőzött személy szájából és orrából jönnek ki, amikor köhög, tüsszent vagy beszél. Azok az emberek, akik ebben a pillanatban a fertőzés forrásától körülbelül két méteres körzetben tartózkodnak, a legnagyobb a kockázata annak, hogy belélegzik ezeket a vírusrészecskéket tartalmazó cseppeket.

Azaz ahhoz, hogy a vírus bejusson a szervezetébe, elég szoros kapcsolatra van szükség más emberekkel. Lehetséges azonban, hogy a fertőzés olyan felületekkel való érintkezés következtében is előfordulhat, amelyeken fertőzött cseppek telepedtek meg. A vírus terjedésének azonban nem ez a módja a fő. A szakértők azonban továbbra is javasolják a nyilvános helyeken található felületek rendszeres mosását és fertőtlenítését.

6. Milyen hosszú az inkubációs időszak?

A lappangási időszak, vagyis a vírus szervezetbe jutása és a betegség tüneteinek megjelenése közötti idő 2-14 napig tarthat. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a COVID-19 tünetei átlagosan öt nappal a fertőzés után jelentkeznek.

7. Terjeszthetem a vírust, ha nincsenek tüneteim?

Igen, az emberek megfertőzhetnek másokat, még akkor is, ha ők maguk nem mutatják meg a betegséget. Egyes esetekben a vírus ilyen típusú terjedése tünetmentes, vagyis az ember a tünetek megjelenése előtt fertőzővé válik, de azok később is megjelennek. De gyakoribb a tünetmentes terjedés, amikor az ember fertőző, de nem lesznek tünetei.

A Nature folyóiratban áprilisban megjelent tanulmány szerint a fertőzés enyhe tüneteit – enyhe köhögést, fejfájást, enyhe lázat – szenvedő emberek a betegség legkorábbi stádiumában érik el a fertőzőképesség csúcspontját, akár közvetlenül a tünetek megjelenése előtt, akár kb. ezt követő első néhány nap.

Nézze meg galériánkat, és nézze meg, hogyan tesznek meg mindent a vállalkozások az új koronavírus elleni küzdelemben:

8. Ha elkapom a COVID-19-et, és jobban leszek, immunitást kapok?

Túl korai teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a koronavírus-fertőzés megbízható védelmet nyújt az újrafertőződés ellen. Az immunitás kialakulása attól függ, hogy az emberben kialakulnak-e a vírus elleni küzdelemhez szükséges antitestek, milyen mennyiségben, és mennyi ideig keringenek a vérben.

Mindenesetre egy, az emberhez genetikailag nagyon közel álló rhesus majmokon végzett vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a koronavírussal fertőzött majmok sikeresen termeltek antitesteket, amelyek megvédték őket az újrafertőződéstől. Más tanulmányok eredményei megerősítik, hogy az emberekben a koronavírus-fertőzés után is képződnek antitestek. De még nem világos, hogy védenek-e az újbóli fertőzés ellen, és csak az idő fogja eldönteni, meddig maradnak a szervezetben.

9. Lehetséges a fertőzés a szabadban?

A tudományos közösség általánosságban egyetértett abban, hogy nagyon alacsony a fertőzés kockázata a parkban sétálva vagy az utcán sétálva, így a szabadban töltött idő teljesen biztonságos mindaddig, amíg betartja a szociális távolságtartást és a megfelelő személyes higiéniát. A fertőzések túlnyomó többsége a vírushordozóval való szoros érintkezés során következik be zárt térben, például lakásban.

10. Hogyan védekezhet a koronavírus ellen?

A legegyszerűbb megelőző intézkedés a megfelelő kézmosás. Mosson kezet szappannal és folyó vízzel étkezés előtt, WC használat után, orr érintése, köhögés vagy tüsszögés után, valamint beteg személlyel való érintkezés előtt és után. A leghatékonyabb módszer az, ha megnedvesíti a kezét, habosítja és alaposan dörzsöli minden oldalról legalább 20 másodpercig, majd öblítse le a szappant, és törölje szárazra tiszta törülközővel. A szappan nemcsak a kórokozók lemosását segíti elő a bőr felszínéről, hanem közvetlenül elpusztítja a vírusrészecskéket is, elpusztítva azok héját, amelyek lényegében zsírcseppek.

Emellett fontos betartani a társadalmi távolságot, igyekezni, ha nyilvános helyen tartózkodik, hogy ne közelítsen meg másokat két méternél közelebb – a szakértők számításai szerint ebből a távolságból a legkisebb nyál- és nyálfröccsenés, ill. más folyadékok szétszóródnak, ami potenciális veszélyt jelenthet.

11. Kell-e maszkot viselnem?

Tekintettel a tünetmentes vírushordozók nagy százalékára, erre szükség van – legalábbis szobákban, járművekben és zsúfolt helyeken. A szájat és az orrot eltakaró maszk megakadályozza, hogy a vírusrészecskéket tartalmazó cseppek szétszóródjanak, másokat pedig megóv a fertőzéstől. Parkban, erdőben vagy kihalt utcán erre aligha van szükség.

12. Megölhetik a fertőtlenítők a koronavírust?

Igen, megtehetik. Ezért olyan fontos, hogy megtörölje az otthoni felületeket, amelyeket a fertőzött személy megérinthetett, beleértve a munkalapokat, ajtókilincseket, vízvezeték-szerelvényeket, WC-ülőkéket, telefonokat, billentyűzeteket, táblagépeket stb. A szakértők azt javasolják, hogy a fertőtlenítő oldat felvitele után ne azonnal mossa le, hanem hagyja megszáradni a felületén, hogy biztosan elpusztítsa a vírust.

13. Mi a helyzet a vakcinával?

Még nincs olyan vakcina, amely védelmet nyújtana a COVID-19 ellen, és legkorábban 2021-ben, azaz másfél évvel a fejlesztés megkezdése után jelenik meg. Ha a tudósoknak sikerül betartani ezt az időkeretet, akkor rekordot döntenek, mivel ez lesz a legrövidebb időszak a forgalomba hozataltól a klinikai felhasználásig az oltások teljes létezése során.

Így május 18-án ismertté vált a Moderna amerikai biotechnológiai cég által kifejlesztett vakcina klinikai kísérleteinek első szakaszának pozitív eredményei. A cég azt ígéri, hogy ha a kísérletek harmadik szakasza, amelynek nyáron kellene elkezdődnie, sikeres lesz, az oltóanyag már 2021 januárjától széles körben alkalmazható lesz.

Az NBC Health szerint