Beszédfejlesztés: miért jelenik meg az ékezet
A verbális készségek elsajátításához az első életévek a legfontosabbak – ebben az időszakban a gyermek aktívan utánozza a felnőttek beszédét, átveszi tőlük a kiejtést, a szavak hangját, az intonációt. Ez az agy szerkezeti és funkcionális jellemzőinek köszönhető, amelyek ebben az időben továbbra is kialakulnak, a neurocerebrális struktúrák aktívan fejlődnek.
Minden nyelvnek egyedi fonetikai jellemzői vannak. Az asszimilációs képesség veleszületett, és a beszédfejlődéssel egy időben valósul meg. A fonetika asszimilációja az élet első 7 évében a legaktívabb, és 12-13 éves korban gyakorlatilag leáll. Ezért az eltérő nyelvi környezetbe kerülő gyerekek akcentus nélkül, vagyis annak jellegzetes hangszerkezetével képesek megtanulni egy idegen nyelvet. A jövőben még akkor is, ha valaki tökéletesen megtanul egy idegen nyelvet, anyanyelvének dialektusa megmarad. A fonetika tanulása sokkal nehezebb, mint a nyelvtan vagy a szókincs pótlása. Éppen ezért az akcentus gyakran olyan jelző, amellyel mások megkülönböztetik a külföldit az anyanyelvi beszélőtől. Sőt, a fonetikai jellemzők annyira kifejezettek, hogy beszédből nemcsak az országot, hanem az illető lakóhelyének régióját is meg lehet határozni.
Idegen akcentus szindróma tünetei
Az idegen nyelv szindrómája esetén egy másik nyelvben rejlő feddés jelenik meg az ember beszédében. Ráadásul gyakran maga a beteg és a körülötte lévők is meg tudják mondani, hogy a megjelent akcentus melyik nyelvhez tartozik. A SIA egyik leghíresebb esete a norvég Astrid L. története volt, aki 1941-ben fejsérülést kapott egy bombamerénylet során. Miután a fiatal nő felébredt, markáns német akcentussal beszélt. Jellemző, hogy a páciens korábban nem beszélt németül. Egy olyan nyelv kiejtésének elsajátítása, amellyel a páciens még nem találkozott, a SIA egyik rejtélye. Például azok az amerikaiak, akik soha nem jártak az Egyesült Királyságban, klasszikus angol akcentussal kezdenek beszélni. Vagyis a szindróma megjelenése nem magyarázható azzal, hogy egyik-másik kóros hatás után az agy aktiválja a meglévő ismereteket, készségeket.
Nagyon kevés beteg van igazolt SIA-ban, ráadásul mindegyiküknek megvan a maga sajátossága a beszédeltérésekre, így az orvosok még nem tudták pontosan leírni a szindróma klinikai tüneteit. És mégis, néhány tünetet említ az orvosi szakirodalom. Közöttük:
- A magánhangzók kiejtésének változása (a hang hosszának megváltoztatása) gyakoribb, mint a mássalhangzók kiejtésében.
- Módosítsa a beszéd intonációját.
- Új hangok megjelenése, amelyek nem jellemzőek az anyanyelvre.
- Változtassa meg a hangsúlyt a szavakban és mondatokban.
Ugyanakkor a beszéd szintaktikailag és nyelvtanilag nem változik – a SIA nem vonatkozik olyan diagnózisokra, mint a dysarthria (artikulációs zavar, beszédzavar) vagy az orális apraxia (az arcizmok zavara).
Tranio-agyi sérülés és a SIA egyéb okai
Az idegen akcentus szindróma leírt esetei között sokáig csak bizonyos agykárosodást szenvedett betegek voltak. Az orvosok a bal agyfélteke károsodásával hozták összefüggésbe előfordulását. Leggyakrabban traumás agysérülés volt. Más okokat ritkábban említettek – ischaemiás és vérzéses stroke, sclerosis multiplex, daganatok stb.
Logikus volt azt feltételezni, hogy a beszéd fonetikai szerkezetének ilyen megsértése az agy egy adott területének károsodásához kapcsolódik. Mára azonban bebizonyosodott, hogy SIA-ban szenvedő betegeknél a kóros gócok különböző területeken fordulnak elő. Ezért a szindróma tanulmányozása az agy egészének működésének megértése szempontjából is érdekes.
A patológia neurogén természetével más rendellenességek is megjelenhetnek az emberekben. Tehát a norvég Astrid L.-nek a beszédében az idegen akcentus mellett több nyelvtani hibája is volt, ráadásul a nőnek nehézségei voltak a tárgyak elnevezésével. Az orvosok azonban megjegyzik, hogy az ilyen kísérő jelek csak azt jelzik, hogy az agy jelentősen megsérült, de nem feltétlenül jelennek meg SIA-val.
Pszichogén idegen akcentus szindróma
Az idegen akcentus szindróma olyan rendellenesség, amelyet az ember nem tud kontrollálni, nem valaki más beszédének szándékos utánzása, hanem a fonetikai struktúrák akaratlan megváltozása. Éppen ezért a SIA diagnosztizálása mentális zavarokkal küzdő embereknél meglehetősen nehéz, és még inkább az ilyen diagnózisokhoz társítani. A nehézséget elsősorban az okozta, hogy eddig nem tisztázott, milyen agykárosodás vezet egy ilyen patológiához. Valójában csak a klinikai kép alapján lehet megerősíteni a szindróma jelenlétét a betegben. Természetesen a SIA neurogén természeténél fogva hardveres vizsgálatok során is lehetséges kimutatni – agyi elváltozással járó sérülés, stroke után általában nem nehéz a kóros területek kimutatása. A mentális zavarokkal küzdő betegek esetében az agy MRI vagy CT nem ad ilyen egyértelmű eredményt. Ezért hosszú ideig a SIA jeleit elmebetegeknél a fő diagnózis tüneteinek tulajdonították.
2001-ben az Egyesült Államokban leírtak egy esetet, amelyet „idegen akcentus szindrómához hasonló szindrómának” neveztek. A beteg skizofréniában szenvedett, és a betegség súlyosbodásakor beszéde brit akcentust kapott. Sőt, minél súlyosabb volt a visszaesés, annál jellemzőbb volt a megrovás.
Az orvosok ma elkülönítik a pszichogén okok által okozott SIA-t. A szindróma skizofréniát, bipoláris zavart, szorongásos rendellenességet és más rendellenességeket kísérhet. Még olyan esetet is leírtak, amikor az idegen akcentus szindróma a gyermek pszichotraumájához köthető.
Az idegen akcentus szindróma diagnózisa és kezelése
Az idegen akcentus-szindrómában szenvedők súlyos pszichés nehézségekkel küzdenek. Gyakran panaszkodnak a magány érzéséről, a másokkal való kommunikáció nehézségeiről és néha a diszkriminációról, mivel a társadalomban idegennek tekintik őket. Ez hosszan tartó depresszióhoz vezet, amely kezelést igényel. Pszichoterápia ajánlott SIA-ban szenvedőknek.
Ma nem ismert, hogyan lehet megszabadulni magától az idegen akcentus szindrómától. Ezért a betegek tüneti kezelésben részesülnek. Különösen logopédusos órákra lehet szükség.
Ezenkívül bármilyen beszédzavar esetén egy személynek részletes vizsgálatra van szüksége a súlyos agykárosodás kizárása érdekében. Leggyakrabban mágneses rezonanciát és számítógépes tomográfiát írnak elő, amelyek segítenek pontosan azonosítani a nekrózis, a vérzés és a daganat területeit. Ha ilyen agyi patológiákat diagnosztizálnak, a kezelés célja a kiváltó ok megszüntetése vagy a szövődmények megelőzése.
Olvassa el is:
C medic visszér
12 snack ötlet a világ minden tájáról
Visszérműtét árak debrecen
A kávé 15% kal csökkenti a halálozás kockázatát
Laminectomia, indikációk és ellenjavallatok, szövődmények
Fájdalmas időszakok, két gyakorlat, amelyek enyhítik a legkellemetlenebb tüneteket
Túlsúly a megfelelő motiváció hiánya miatt
Zsírégető smoothie
Nagyon jó enni
A fogzás és a harapásképződés jellemzői
Mit ehet egy köszvényes beteg
Megfázott izület tünetei
Házi receptek, garnélarák spagetti
10 kg fogyás 6 hónap alatt
Talált egy terméket, amely csökkenti a 2 es típusú cukorbetegség kockázatát
Irina Belousova pszichológus, 7 jel, amely arra utal, hogy ideje nyaralni
Harlequin ichthyosis vagy Harlequin ichthyosis, van e esély egy gyerekre
Hat dolog, amit tudnod kell az influenzáról
A lumbosacralis gerinc spondylosisának tünetei és kezelése
Átfogó haj helyreállítás