A természet elválaszthatatlanul kapcsolódik a „szépség” fogalmához, amely a szépség- és divatközösség képviselőinek fő inspirációs forrása. Így például 2007 óta Evian kiváló divattervezőkkel dolgozik együtt, és rendszeresen kiad egy limitált kollekciót, ezúttal egy fiatal francia művész, Ines Longevial által. És mivel nagyon sok mítosz kapcsolódik a víz használatához, megkértük az Evian szakértőit, hogy mondják el, hogyan is állnak a dolgok valójában.
1. tévhit: Az otthoni vízszűrő megöli a baktériumokat
A szűrő feladata elsősorban a vízlágyítás. Ugyanazon város különböző városaiban és kerületeiben ismét eltérő mésztartalmú víz összetétele figyelhető meg. Mint ismeretes, a mész szervezetünkbe kerülve lerakódhat, és ezt követően vesekőképződést okozhat.
A szűrő hatékonyságának ellenőrzése meglehetősen egyszerű: hasonlítsa össze a csapból és a szűrés után vett víz minőségét (lerakódás / üledék jelenlétére).
Emlékezzünk vissza, hogy a szűrők nem pusztítják el a baktériumokat, de kis mértékben megváltoztathatják a víz pH-értékét (a víz enyhe savasodása figyelhető meg, ami nem túl jó a szervezetnek).
2. tévhit: Csak szűrt, forrás- vagy artézi vízzel kell főzni
Valójában nincs sok különbség a főzni kívánt víz típusában. A lényeg az, hogy ha tudja, hogy rozsdás vagy régi csövek vannak a házában, fel kell forralnia a vizet.
Minden városban és kerületben van egy „Vodokanal” szervezet, amely szivattyúállomásokkal és laboratóriumokkal rendelkezik, amelyek ellenőrzik a víz összetételét. A szivattyútelepeken 30 percenként ellenőrzik a víz klórtartalmát, mivel az káros hatással lehet a szervezetre (a klór nem ürül ki a szervezetből). A laboratóriumok a következő kritériumok szerint értékelnek:
– pH szint
– Escherichia coli jelenléte a vízben
– a víz kémiai összetétele.
Abban a kérdésben, hogy lehet-e csapvizet inni és főzni, a csövek kora a meghatározó, hiszen az E. coli csak rossz minőségű, düledező építményekben jelenhet meg.
Az E. coli közömbösítése („megölése”) mindenekelőtt forralással lehetséges. Ugyanakkor az Állami Vízminőség-ellenőrzés legfrissebb kutatása szerint az E. colit nem szűrik ki. Ezért, ha tudja, hogy a házában régi csövek vannak, jobb, ha megvédi magát, és ivás előtt forralja fel a vizet.
Télen a vízben lévő baktériumok gyakorlatilag hiányoznak: a hó olvadásakor, azaz tavasszal jelennek meg.
3. mítosz: Igyál minél több vizet
Manapság nem ritka a fordított probléma: az emberek túl sok vizet isznak.
Az ilyen víz „túlterhelés” azért veszélyes, mert növeli a BCC-t (teljes vérkeringést), ez pedig nyomásnövekedéshez, a nátrium-kálium pumpa megváltozásához vezethet (befolyásolja a szív működését). Változások következnek be az olyan elemek, mint a kálium és a magnézium szervezetből való eltávolítása, valamint a nátrium és a kalcium felhalmozódása miatt – ami a jövőben az erek eltömődéséhez, szűkületéhez vezethet.
Az iható víz optimális mennyisége az a mennyiség, amennyit a szervezet kér. Ebben az esetben ez a szám a külső körülményektől függően változik. Például nyáron, amikor felerősödik az izzadás, valódi szomjúság hiányában is szeretne inni. Ebben az esetben ajánlatos a szájat kiöblíteni.
4. tévhit: Az ionizált víz csekély mértékben egészségesebb, mint a hagyományos szűrt víz
Az ionizált víz általában palackozott, és minden víztípus közül ez lesz a legelőnyösebb, mivel az ionizált víz pH-értékét, baktérium- és ásványi összetételét már tesztelték. Azoknak, akik nem fogyasztanak vitaminokat és „élő” gyümölcsöt, zöldséget, napi 0,5 csésze palackozott ionizált víz fogyasztása javasolt.
5. tévhit: Az ásványvíz jó az arcmosásra
Ásványvíz mosáshoz használható, de jobb, ha tonikként használjuk. Például, miután normál csapvízzel minőségi (bőrtípusnak megfelelő) termékkel megtisztította a bőrt, ajánlott ásványvizet felvinni a tonizálásra.