Veszettség, okai és tünetei

A betegség kórokozója a Neuroryctes rabid nevű veszettségvírus. Ribonukleinsavat tartalmaz, és meglehetősen instabil a környezeti tényezőkkel szemben. Pontosabban, ez a vírus nagyon érzékeny a közvetlen ultraibolya sugárzásra, a fertőtlenítőszerekre és a magas hőmérsékletre. Az antibakteriális gyógyszerek hatása nincs rá pusztító hatással.

A veszettség vírusa az állatok nagyobb százalékát fenyegeti, és leggyakrabban kutyáknál és rókáknál fordul elő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más állatok nem hordozhatják a betegséget. Ebben az esetben a beteg állat nemcsak a klinikai kép megjelenésekor, hanem néhány nappal az első tünetek megjelenése előtt is veszélyes. Mint korábban említettük, a kórokozó nyállal terjed, amikor egy fertőzött állat megharapja.

A veszettség kialakulásának mechanizmusa az, hogy miután a vírus a sérült bőrön keresztül bejut az emberi szervezetbe, az idegrostok mentén terjedni kezd. Emellett nem zárható ki a kórokozó hematogén és limfogén terjedési útvonala sem. Patogén tulajdonságai miatt ez a vírus fokozhatja a neuroreflex ingerlékenységet, és a központi idegrendszer szerves vagy funkcionális természetű károsodását okozhatja. A fő veszély abban rejlik, hogy az agy sejt- és szöveti struktúrái megsérülnek, és vérzések és ödéma jelentkezik. Ezt követően visszafordíthatatlan nekrotikus folyamat alakul ki. Ennek eredményeként a szervezet minden létfontosságú funkciója gátolt, ami halállal végződik.

A veszettség leggyakrabban a vidéki területeken élő emberekben fordul elő. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy nagyobb érintkezésben vannak különféle állatokkal. Ez összefügg azzal is, hogy a gyermekek és serdülők körében magas a betegség előfordulása.

A veszettség tünetei emberekben

A veszettség emberben nem kezd azonnal megnyilvánulni a harapás után. A fertőzött állattal való érintkezés pillanatától az első jelek megjelenéséig általában több hét vagy akár hónap is eltelik. A legrövidebb lappangási idő azokra az emberekre jellemző, akiknek a harapása az arcra vagy a nyakra esett.

A veszettség klinikai képe emberben három szakaszban alakul ki, amelyek egymás után cserélődnek fel. Ezeket a lépéseket mutatjuk be:

• Depresszió;
• Pszichomotoros izgatottság;
• Bénulás.

Ennek a betegségnek az első szakaszát a beteg állapotának fokozatos depressziója jellemzi. Kezdi észrevenni az étvágy csökkenését, az alvászavarokat és az általános depressziós állapotot. Indokolatlan ingerlékenység és félelem rohamai vannak, amelyeket teljes apátia vált fel. Jellemző a gyakori fejfájás előfordulása. Ezzel párhuzamosan a subfebrile testhőmérséklet és a fájdalom szindróma megjelenése azon a helyen, ahol a harapást észlelték. Egyes esetekben a harapás helye újra begyulladhat, fényes hiperémia és ödéma jeleivel. Ebben a szakaszban a beteg személy gyakran különféle kellemetlenségeket tapasztal a belső szervekből, nevezetesen a szívből és az emésztőrendszerből.

A pszichomotoros izgatottság szakaszában lévő személy veszettségét különféle kifejezett félelmek megjelenése jellemzi. Ugyanakkor az ilyen félelmek pánikba hozzák az embert, és nem megfelelő viselkedés kíséri. Érdemes megjegyezni, hogy a kialakuló félelem abszolút bármilyen jelenséghez kapcsolódhat, például vízhez vagy levegőhöz. Pánikroham idején a beteg személy túlzottan izgatottá és agresszívvé válik. Nem tud normálisan lélegezni vagy mozogni. A kóros folyamat előrehaladtával az ilyen félelmek epizódjai gyakoribbá és elhúzódóbbá válnak. Gyakran hallási vagy vizuális hallucinációk kísérik őket.

Ezt követi a veszettség harmadik szakasza – bénulás. Ebben a szakaszban a test összes létfontosságú funkciója elnyomódik, és az ember meghal. Ennek a szakasznak az első óráiban olyan érzés lehet, hogy a beteg jobban van. Nyugodtabbá válik, már nincs fokozott motoros ingerlékenysége. Ez az érzés azonban csalóka. Egy idő után a testhőmérséklet emelkedése, a vérnyomás csökkenése és a pulzusszám növekedése következik be. Ennek hátterében a végtagok, majd az egész test bénulása következik be. A szív- és érrendszeri és a légzőrendszer működésének gátlása következik be, ami halálhoz vezet.

A veszettség vírusának diagnosztizálása

A veszettséget a klinikai kép és az anamnézis adatok alapján állapítják meg. Számos módszer létezik a kórokozó izolálására. Mindazonáltal mindegyik meglehetősen fáradságos és gyakorlatilag nem használják.

A veszettség elleni védőoltás és megelőzés szabályai

Jelenleg nem találtak kezelést erre a betegségre. A kóros folyamat kialakulásának megakadályozásának egyetlen módja az azonnali veszettség elleni védőoltás. Érdemes megjegyezni, hogy a vakcinát a lehető leghamarabb be kell adni egy gyanús állat harapása után.

A vakcinát intramuszkulárisan ötször adják be: az első napon, a harmadik napon, a hetedik napon, a tizennegyedik napon és a huszonnyolcadik napon. Ezt követően mellékhatások léphetnek fel ödéma, hiperémia és fájdalom formájában az injekció beadásának helyén. Ezenkívül a testhőmérséklet emelkedhet, de ez nem jelent veszélyt.

A betegség megelőzése érdekében ajánlatos kerülni a vadon élő állatokkal való érintkezést, és a háziállatok rutinszerű vakcinázását végezni.