Álhírek terjesztésével vádolják az olvasókat

A téves információk születésének és terjedésének kiderítésére Jason Coronel és munkatársai két kísérletet végeztek 110 önkéntessel. Az első kísérlet során a résztvevők négy rövid, statisztikai információkat tartalmazó társadalmi-politikai hírt kaptak elolvasásra. A számok kettőben megfeleltek az elfogadott elképzeléseknek arról, hogy egy adott területen hogyan állnak a dolgok, a többiben pedig szembementek a sztereotípiákkal, és más képet mutattak, mint ahogyan azt általában hiszik.

Ezután a résztvevőket arra kérték, hogy fejből írják le a hírben említett számokat. Kiderült, hogy minden résztvevő ugyanazt a viselkedési modellt mutatja – abban az esetben, ha a hírekben bemutatott statisztikák megfeleltek a társadalom legtöbb emberének világképének, a rögzített adatok aránya helyes volt. Ha pedig a híradásban szereplő adatok nem feleltek meg az elfogadott elképzeléseknek, akkor a résztvevők nagy valószínűséggel véletlenül hibáztak – emlékezetükben az információ torz formában ugyan, de a társadalomban uralkodó sztereotípiákkal egybeesve tárolódott. p>

Ehhez a résztvevőket arra kérték, hogy játsszanak egy olyan játékot, amely hasonlít a „törött telefon” című gyerekjátékhoz. Az első résztvevő pontos statisztikai információt kap valamiről, ezeket a számokat le kell írnia emlékezetből, majd újra el kell mondania a következő résztvevőnek. Emlékszik rájuk, majd lejegyzi, átadja őket a láncon, és így tovább. Ha a számok kezdetben ellentmondtak a várakozásoknak, az információ torzulása már az első résztvevőtől kezdve elkezdődött, majd a továbbítás során hógolyóként nőtt, mutatta ki a kísérlet.

Például a lánc első tagja azt olvasta, hogy az Egyesült Államokba érkező mexikói bevándorlók száma hét év alatt körülbelül egymillióval csökkent, ami ellentmond a helyzettel kapcsolatos hagyományos bölcsességnek. Az első résztvevő a másodiknak elmondta, hogy a bevándorlók száma nem csökkent, hanem 900 ezerrel nőtt. A lánc végén a résztvevők elmondták egymásnak, hogy hét év alatt csaknem ötmillió fővel nőtt a bevándorlók száma.

“Az emberek önmagukban is képesek dezinformációt generálni, megtehetik ezt nem szándékosan, előítéleteik és elfogultságaik hatására. És ahogy megosztják az ilyen kitalált információkat másokkal, a probléma csak nő” – mondta Coronel.

„Fontos megérteni, hogy az álhírek belső forrásai ugyanolyan jelentősek, vagy még jelentősebbek is lehetnek, mint a külső források” – tette hozzá Shannon Poulsen, a Coronel társszerzője. „Végül is nap mint nap élünk az előítéleteinkkel, és csak elvétve találkozunk külső forrásból származó álhírekkel.”