Definíció
Ásványi anyagokból (szervetlen elemek és vegyületek) az embernek vízre, nátriumra, káliumra, klórra, kalciumra, foszforra, szulfátokra, magnéziumra, vasra, rézre, cinkre, mangánra, jódra,
szelén és molibdén. A kobalt az egészség szempontjából is fontos a B-vitamin összetevőjeként
12
. A kobalt a vitamin összetételében való jelenléte mellett más funkciókat sem végez. Feltehetően a króm, a bór és más szervetlen elemek is szerepet játszanak.
az emberi táplálkozásban azonban ezeket a közvetett adatokat még semmi sem erősítette meg. A fluorvegyületekre csak a fogak egészségének meghosszabbítására van szükség. Egyes ásványok nem egyes atomok, hanem molekulák. Ezek a víz, a foszfátok, a szulfátok és a szelenitek (a szelén egy formája). A szulfát kénatomot tartalmaz. Ezenkívül nincs szükség szulfátokra, mivel a szervezet elegendő mennyiséget kap ebből az anyagból a fehérjékből.
Az élethez sokféle ásványi és szervetlen anyagra van szükség. Ez azt jelenti, hogy jelenlétük az étrendben biztosítja a normális növekedést, a testsúly fenntartását felnőttkorban és a gyermekvállalás funkciójának megvalósítását. Vannak hivatalosan ajánlott napi beviteli mennyiségek különböző ásványi anyagokból, amelyek biztosítják a gyermekkori növekedést, a testtömeg és az egészség megőrzését terhesség és szoptatás alatt. Lehetséges, hogy egyes normatív mutatók kissé meghaladják az egészség megőrzéséhez szükséges minimális mennyiséget.
Az ajánlások szerint egy felnőtt férfinak naponta 800 mg kalciumot, 800 mg foszfort, 350 mg magnéziumot, 10 mg vasat, 15 mg cinket, 0,15 mg jódot és 0,07 mg szelént kell fogyasztania. Szükség
a nátriumban napi 0,5-2,4 g között változik. A klorid minimális napi bevitele körülbelül 0,75 g, kálium – 1,6-2,0 g, réz – 1,5-3,0 mg, mangán – 2-5 mg, fluor – 1,5-4,0 mg, molibdén 0,075-0,25 mg, króm – 0,05. mg. Néhány fontos ásványi anyag fogyasztási normáit nem állapították meg. A krómmal kapcsolatban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a testre gyakorolt hatását gyakorlatilag nem vizsgálták, csak az állatok számára nyújtott előnyeiről vannak adatok. Az ásványianyag-hiány kezelésére szolgáló anyag meghatározott dózisait a szabványok figyelembevételével kell kiválasztani. Például előfordulhat, hogy az ajánlott adag 0,1-es adagjának bevétele nem hatékony. A dózis 10-1000-szeres túllépése (elemtől függően) mérgezést okozhat. Minden esetben egyéni megközelítésre van szükség.
Célok
Az ásványi anyagok további bevitelét több okból is előírják, amelyek közül a fő az ásványianyag-hiány (ásványi anyagok hiánya
szervezetben). Szinte minden ásvány hiányát vegyszerrel azonosíthatja
elemzések. Lehetőség van olyan vizsgálatok előírására is, amelyek nem kapcsolódnak a kémiai összetételhez. Például a meghatározás
hematokrit (vörösvértestek száma
a vérben) feltárja
vashiány, a nyak vizuális vizsgálata –
jódhiány, és csontdenzitometria – kalciumhiány
szervezetben. Az ásványi anyagokkal történő kezelést csak diagnózis alapján írják elő (pl.
vashiányos vérszegénység vashiány esetén ill
alacsony magnéziumtartalmú hipomagnézia
vérben).
Az ásványi anyagokat a feltételezett hiány megelőzésére is használják. Ebben az esetben az időpontot a megfelelő nélkül ütemezzük
elemzések. Például baba
vasdúsítás a fejlődés kockázatának csökkentése érdekében
vashiányos vérszegénység. A nők kalcium-kiegészítőket szednek a fejlődés kockázatának csökkentése érdekében
csontritkulás.
A legtöbb ásványi kiegészítő megvásárolható szupermarketekben, gyógyszertárakban vagy szaküzletekben. Az ásványi anyagok ellenőrizetlen bevitele azonban nem mindig hasznos. Például a kálium-kiegészítők hatékonysága csökkentésében
a vérnyomás nagyon egyéni. A kalcium bevitel csökkenti a kockázatot
csontritkulás, és
a szelén csak a kínai Keshan tartomány lakóinak segít, mivel náluk leggyakrabban a szelénhiány okozta úgynevezett „Keshan-betegség”.
Óvintézkedések
Nátriumhiány sürgősségi kezelése (
hyponatraemia), káliumhiány (kipokalémia) vagy kalciumhiány
hipokalcémia) intravénás injekcióban adva, a mérgezés elkerülése érdekében különleges adagolási pontosságot igényel. Az ásványi mérgezés néha életveszélyes.
A szelén az ajánlott szint 10-szeresét meghaladó adagokban mérgező, ezért bevitelét szorosan ellenőrizni kell. A szájon át szedett kalcium- és cinkkészítményekkel való mérgezés viszonylag ritka.
Leírás
Az ásványi anyagokat szájon át juttatják be a szervezetbe (
tabletta, kapszula stb. formájában), intravénás csepegtetők vagy injekciók segítségével. Utóbbiakat gyakrabban alkalmazzák újszülötteknél, mentális zavarokkal küzdőknél, illetve olyan esetekben is, amikor az orvos bizonytalan abban, hogy az időpontokat teljesítik-e. Vészhelyzetben cseppeket és injekciókat használnak
esetekben orvosi ellátás
hyponatraemia,
hipokalémia,
hipokalcémia és
hypomagnesemia. A tabletták olyan mentálisan egészséges betegek számára javasoltak, akik nem kapnak megfelelő ásványi anyagokat élelmiszerből, például húsból. A vegetáriánusok vas- és B-vitamin-kiegészítőket szedhetnek
12
.
Újszülötteknél napi 7 mg vas bevitele megelőzi a vérszegénységet. Vasat adnak a tehéntej alapú keverékekhez 12 mg/l arányban és az ipari termelésű instant gabonafélékhez (50 mg/100 g por).
A kalciumot általában hormonterápiával együtt használják megelőzésre és kezelésre
csontritkulás. A hormonterápia ösztrogén szedését és
kalcitonin (természetesen előállított hormonok). Csontvesztés akkor következik be, ha napi 400 mg-nál kevesebb kalciumot fogyasztunk. Ez a jelenség megállítható az ajánlott kalcium adagok bevételével. Úgy gondolják, hogy minden posztmenopauzás nőnek napi 1000-1500 mg kalciumot kell bevennie (ami több, mint az ajánlott mennyiség). Egyes jelentések szerint azonban csak egyes csontok (például a singcsont) megerősítését segíti elő. Az életkor előrehaladtával (különösen 70 év után) a kalcium rosszabbul kezd felszívódni a belekben. A korábban elegendő kalcium felszívódását lehetővé tevő mechanizmusok (500 mg naponta) leállnak, ahogy az ember öregszik. Ebben a tekintetben növelni kell az idősebb nők számára ajánlott kalciumbevitelt.
A fluor bizonyítottan csökkenti a fejlődés kockázatát
fogszuvasodás. Az élelmiszerekben található fluor behatol a fog szerkezetébe és más csontszövetekbe. Optimális fluoridszint az ivóvízben, hogy csökkentse a fejlődés kockázatát
szuvasodás 50%-kal, 0,7-1,2 mg / l. A fluortartalmú készítményeket azoknak ajánljuk, akik olyan területen élnek, ahol a víz nem tartalmaz elegendő mennyiséget ebből az elemből. A fluor ajánlott napi bevitele: 2 év alatti gyermekek számára – 0,25 mg; 2-3 éves gyermekek számára – 0,5 mg; 3-13 éves gyermekek számára – 1,0 mg.
A magnéziumot általában az eclampsia kezelésére használják, amely veszélyes állapot, amely néha a terhességgel együtt jár. A magnézium ebben az esetben az
gyógyszer, nem szünteti meg az ásványi anyag hiányát
szervezetben. magas
a vérnyomás meglehetősen gyakori jelenség, a kismamák 1-5%-ánál fordul elő.
A terhesség alatti magas vérnyomás a fehérjeszint emelkedését okozhatja
vizeletben. A magas vérnyomással kombinált magas fehérjeszintet preeclampsiának nevezik, ami viszont eclampsiához vezethet. Az eclampsiát görcsök kísérik. Ez halálos állapot. Megelőzése érdekében magnézium-szulfátot szedhet.
Tiszta kobalt
nem használják az orvostudományban. Kobalt B-vitamin formájában
12
a rosszindulatú daganatok tüneteinek enyhítésére szolgál
anémia. Ez egy meglehetősen gyakori betegség a 40 év felettiek körében.
Ásványi állapot meghatározása
Ásványi tartalom
a szervezetben lévő vérminta alapján készített szérum vagy plazma készítménnyel ellenőrzik. Javasoljuk, hogy az elemzést éhgyomorra vegye be, mivel a benne található ásványi anyagok
élelmiszerekben, torzíthatja az eredményt, és elrejti az ásványianyag-hiány jelenlétét. Néha az ásványi anyagok állapotát a vörösvértestek szintje határozza meg.
A kezelés eredményei
Az ásványi anyagokkal végzett kezelés hatékonyságát értékelik
orvos. A pozitív dinamika helyes diagnózist jelez. A dinamika hiánya jelezheti a diagnózis vagy az adagolás megválasztásának hibáját, valamint azt, hogy a beteg nem tartotta be az orvos előírásait. A kezelés eredményességét a
vérvizsgálat (leukociták és eritrociták száma) vagy fiziológiai vizsgálatok (az ásványianyag-hiány típusától függően).
Kockázatok
Az ásványi kezelés bizonyos kockázatokkal jár. Ásványi anyagok sürgős intravénás beadásakor hyponatraemia miatt,
hypokalaemia ill
hipokalcémia, fennáll a veszélye a nyomelemek túladagolásának és a fejlődésnek
hypernatraemia,
hyperkalaemia ill
hiperkalcémia. Ritka jelenség az ásványi anyagok túladagolása étkezés közben. A bél védőgát szerepét tölti be. Az ásványi anyagok fokozatosan szívódnak fel benne. A nyomelemek lassú áthaladása a belekben (főleg, ha táplálékkal érkeznek) biztosítja azok egységes bejutását a belső szervekbe és a vérbe. Ha az ásványianyag-tartalom
a vérben veszélyes szintet ér el, a vesék a vizelettel választják ki maradékait.