Az immunrendszer antitest-termelő sejtjei még egy évvel a betegség után is aktívak maradnak.
„Tavaly ősszel jelentések érkeztek arról, hogy a covid-túlélők vérének antitestszintje gyorsan csökkent, és a média úgy értelmezte ezeket az információkat, hogy a koronavírus elleni immunitás nem tart sokáig. De ez teljesen téves értelmezés. Teljesen normális, hogy a fertőzés akut fázisának elmúltával az antitestek szintje csökken, de nem a nullát éri el, hanem a platókat. Vizsgálatunkban enyhén beteg betegekben találtunk antitest-termelő sejteket a tünetek megjelenése után 11 hónappal. Ezek a sejtek élni fognak és antitesteket termelnek ezeknek az embereknek az élete hátralévő részében, ami erős bizonyítéka a vírussal szembeni hosszú távú immunitás létezésének” magyarázat Vezető szerző, Ali Ellebedy.
Ellebedi és munkatársai a Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karából (USA) közzétéve a természetben.
Az úgynevezett hosszú életű csontvelő-plazmasejtekről beszélünk. A vírusfertőzés akut fázisában az antitest-termelő plazmasejtek gyorsan szaporodnak és keringenek a vérben, aminek következtében az antitestek szintje az egekbe szökik. Amikor a fertőzés lecsökken, a vérben a plazmasejtek koncentrációja, majd ezt követően az antitestek szintje csökken. De az ilyen sejtek egy kis populációja a csontvelőben marad, és továbbra is folyamatosan kis antitesteket küld a véráramba, hogy megakadályozza a vírus új invázióját.
15 étel, amely megöli a koronavírust
Ellebedi és munkatársai 77 covid-beteget vontak be a vizsgálatba, akik többsége fertőzésben szenvedett enyhe formában. Közülük csak hatan kerültek kórházba. Ezek az emberek egy hónappal a betegség kezdete után háromhavonta vért adtak antitestekért. Ezenkívül 18 résztvevőtől hét-nyolc hónappal a betegség kezdete után vettek csontvelő-mintát, és közülük ötnél négy hónappal később ismételten. Összehasonlításképpen 11 olyan embertől is vettek csontvelő-mintát, akiknek soha nem volt koronavírusa.
Amint az várható volt, a betegséget követő első hónapokban az antitestszintek gyorsan csökkentek és nagyon alacsonyak maradtak, hanem állandó szinten. A résztvevők csontvelő-mintájában azonban már 11-12 hónappal a fertőzés kezdete után is voltak aktív, hosszú életű plazmasejtek, amelyek képesek voltak a koronavírus ellen antitesteket termelni. A nem covid-fertőzöttek közül senkinek sem volt ilyen sejtje a csontvelőben.
Ezek a sejtek nem osztódnak, nyugalmi állapotban vannak, csak ülnek a csontvelőben és antitesteket termelnek. Ezt addig tették, amíg a fertőzés el nem múlt, és a továbbiakban is ezt fogják tenni.
A tudósok arra is utaltak, hogy hasonló hatás figyelhető meg tünetmentes covid esetén is. Egyelőre azonban nem tisztázott, hogy az élethosszig tartó immunitás kialakul-e a betegség súlyos formája után, amikor a túlzott gyulladás a hosszú életű plazmasejtek képződésének romlásához vezethet, illetve az oltás után sem. Ezekre a kérdésekre még meg kell válaszolni.