Mi az a visszatérő miokardiális infarktus?
A szívinfarktus súlyos betegség, amely után az ember legjobb esetben is infarktus utáni heget hagy a szívén (rosszabb esetben az esetek 10-15%-ában a beteg meghal). Ez önmagában a szívműködés részleges elvesztéséhez vezet. Például az esetek 97%-ában egy személynél szívritmuszavar alakul ki. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy az elektromos impulzus egyenetlenül terjed a szívben a szív elhalt szöveteinek területe miatt.
Kétféle reinfarctus létezik:
- rekurrens, azaz szívinfarktus az első roham után két hónapon belül alakult ki. Az ilyen időszak „akutnak” minősül, és ebben az állapotban a beteg különösen sérülékeny;
- valójában visszatérő szívroham, azaz olyan betegség, amely az első szívroham után két vagy több hónappal alakult ki.
Az elváltozások nagysága szerint megkülönböztetünk kis- és nagygócú reinfarctust.
Az orvosok rámutatnak, hogy a második szívroham teljesen kiszámíthatatlan. Legjobb esetben az elsődleges infarktus során keletkezett infarktus utáni hegektől kellő távolságban új nekrózisgócok (szívizom nekrózis) keletkeznek. Az ilyen betegek viszonylag sikeresen túlélhetik a második, sőt a harmadik szívrohamot is. Ismeretes olyan eset, amikor egy személy élete során 9 szívrohamot szenvedett el. A test ilyen ellenállására azonban nem szabad számolnia. A legrosszabb esetben a második roham végzetes az ember számára.
Az ismételt szívroham szomorú statisztikái
A statisztikák szerint az Egyesült Államokban a szívinfarktus 4 másodpercenként utoléri következő áldozatát. Leggyakrabban a 45 év felettiek szívrohamban szenvednek. A megfigyelések azt mutatják, hogy a szívinfarktus miatti kórházi kezelést követő 5 évben a roham a nők 21%-ánál és a férfiak 17%-ánál ismétlődik. Más adatok szerint minden negyedik szívinfarktust túlélő embernél a következő 4 évben szívelégtelenség alakul ki. Az orosz statisztikák szerint az ismétlődő szívroham a betegek 25-29%-át fenyegeti.
2016-ban az American Heart Association hatalmas kampányt indított a kardiológus számára. E szabályok betartása minden esélyt megad egy újabb szívroham elkerülésére, amely akár végzetes is lehet.
1. Gyógyszerszedés az orvos utasítása szerint
A kutatók szerint a szívbetegségben szenvedő betegek több mint 30%-a nem tartja be a gyógyszeres kezelési tervet. Egyes kutatók azt mondják, hogy fele teljesen abbahagyja a gyógyszerszedést, miután elhagyta a kórházat. További probléma, hogy az emberek szednek gyógyszereket, de nem a kardiológus által felírt gyógyszereket. A „szívbetegségben” szenvedő betegek ismételt kórházi kezelésének egyharmada a gyógyszeres kezelési rend megsértésével jár.
Bizonyos gyógyszerek orvos által előírt szedése jelentősen csökkenti a szívinfarktuson átesett betegek halálozási arányát. Például az antikoagulánsok és thrombocyta-aggregációt gátló szerek, amelyek célja a trombózis csökkentése, a szívinfarktus utáni halálozás 25%-os csökkentése, valamint a béta-blokkolók, amelyek megvédik a szívet a stressztől, 20-25%-kal csökkentik a második szívroham kockázatát.
Nem ritka, hogy a stentelési eljáráson átesett emberek megtagadják a gyógyszeres kezelést. „Annyira elvakítja őket a műtét kiváló eredménye, hogy bíznak az orvostudomány mindenhatóságában. Ennek eredményeként a betegek úgy vélik, hogy semmit sem kell tenniük egészségük megőrzése érdekében ”- kommentálja a kérdést az Európai Kardiológiai Társaság tagja, Joep Perk professzor.
2. Állandó kardiológus megfigyelés
ben
Azok a betegek, akik valamilyen okból nem esnek át rendszeres kardiológusi vizsgálaton, tízszer nagyobb valószínűséggel kerülnek kórházba visszatérő szívroham miatt.
3. A kardiorehabilitációs program
áthaladása
Azon betegek mortalitása, akik elutasították vagy túl korán abbahagyták a szívinfarktus utáni orvos által felírt rehabilitációs programot, 42%-kal magasabb, mint az azonos betegségben szenvedők körében, de elvégezték a szívrehabilitációs kúrát.
4. Kockázati tényezők csökkentése
Az egészséges életmód és a kulcsfontosságú kockázati tényezők ellenőrzése nagymértékben csökkentheti a második szívroham vagy a szívműtét szükségességét. Ezek a kockázati tényezők a következők: magas vérnyomás, rendszeres fizikai aktivitás hiánya, cukorbetegség, dohányzás, elhízás, magas vérkoleszterinszint. Ugyanakkor a felmérés szerint az akut miokardiális infarktust túlélő betegek nem mindig élnek egészséges életmódot:
- 16%-uk dohányzik;
- 38% elhízott;
- 60% számol be arról, hogy alig vagy egyáltalán nem végez rendszeres fizikai aktivitást.
Amerikai kardiológusok szerint a fizikai aktivitás, az egészséges táplálkozás és a dohányzás abbahagyása egyetlen kombinációja elegendő lenne a szívrohamok 80%-ának elkerülésére.
Mellesleg, néha az egészséges életmód iránti vágyat nagymértékben ellensúlyozhatják azok a körülmények, amelyek között az ember él. 2012-ben izraeli tudósok megállapították, hogy szívinfarktus után szívbetegekkel való együttélés magas légszennyezettségű területeken 40%-kal (és 46%-kal) növelte a második roham valószínűségét. Az ilyen betegek 35%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg a következő 20 évben a kezdeti kórházi kezelést követően szívroham miatt. A tudósok ezt azzal magyarázták, hogy a dohányzáshoz hasonlóan a szennyezett levegőben lévő részecskék krónikus gyulladás kialakulásához vezetnek a szervezetben. És ez ennek megfelelően provokálja a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását egy már beteg emberben.
5. Szociális támogatás
Azoknál a betegeknél, akik nem kapnak szociális támogatást – szeretteiktől vagy speciális szolgálatoktól – a kezelés eredménye rosszabb, mint a szerencsétlenségben „virágzóbb” bajtársaiké. Ráadásul a szociális problémákkal küzdő betegek gyorsabban és gyakrabban halnak meg nemcsak a kiújuló szívinfarktusban, hanem más szív- és érrendszeri betegségekben is.
- A legtöbb szabály kizárólag a beteg akaratán múlik: az orvosi utasítások betartása, az egészséges életmód, a szív állapotának figyelemmel kísérése – mindez az ember kezében van.
- A szívinfarktust túlélő beteg közeli embereinek emlékezniük kell arra, hogy hozzáállásuk az egészségét befolyásoló egyik kulcsfontosságú tényező.
Olvassa el is:
Hogyan lehet visszaállítani az erőt az influenza és a SARS után
Sinusitis, a fejlődés fő tünetei és okai
Az immunrendszeri problémák 11 tünete
Miért lehet a koronavírus sokkal veszélyesebb, és megölheti a már felépült embereket
Gyömbér megfázásra és köhögésre
Csökkent szaglás, okai és kezelése
Ideje a fiatalításnak
Miért fordul elő hideg allergia
Szőlő a gyermekek étrendjében
Hogyan szeresd magad
Gyors séta Leslie Sansonnal, az otthoni edzés előnyei
A reggeli kocogás előnyei a test erősítésére és a hatékony fogyásra
Miért nem szabad az alkoholt nikotinnal keverni
„Honnan jöttem”, milyen válaszok ártanak a gyerekeknek
Reszleges achilles ín szalag szakadas
Vállfájdalom ellen
Trombózis elkerülése
A lélek kiáltása, hogyan változtatják meg a forró szavak a gyermek sorsát
Köszvényes láb
Új, erős, a tied, 2017 20 legjobb maszkja