Végzetes lehet a prosztatarák

A férfiak második „szíve”: mit kell tudni a prosztatáról?

A prosztata egy kis mirigy, amely számos funkciót lát el a szervezetben. Először is, hozzájárul egy titok előállításához, amely a spermium szerves része. Másodszor, szövetei prosztata-specifikus antigént termelnek. Ezenkívül egy szelep szerepét is betölti, azaz blokkolja a vizelet áramlását az erekció és a közösülés során. A mirigy gyulladása vagy az onkopatológiák kialakulása esetén a vizelet kiáramlása nehézkessé válhat, vagy szinte teljesen leállhat.

A prosztatarák terápiája hatásos, de csak akkor, ha a korai szakaszban kezdik. Csak akkor a betegség kimenetele a legkedvezőbb. A klinikai vizsgálatok, valamint a rendszeres megelőző vizsgálatok segítik a prosztatarák korai stádiumban történő felismerését.

Prosztatarák: okok

A prosztata intraepiteliális neopláziája egy rákmegelőző elváltozás, amikor magában a mirigyben rákmegelőző sejteket találnak. Eleinte az ilyen változások jelentéktelenek lesznek, de idővel lassan kialakulnak, és a sejtek elterjednek. Fokozatosan a sejtek rákmegelőzőből rákos sejtekké válnak, és 2 csoportra oszthatók: erősen differenciált növekedés, terjedés, de a rosszul differenciált rákos sejtek kimutatása gyakran nem ad okot aggodalomra.

Életkor és egyéb kockázati tényezők

A prosztatarák pontos okait néha nehéz meghatározni, és több a kérdés, mint a válasz. De határozottan beszélhetünk számos hajlamosító tényezőről:

• Életkor

A kockázatnak kitett férfiak 45-50 év után vannak, de az utóbbi időben a 45 év alatti férfiak körében gyakoribbá váltak a betegség esetei.

• Etnikai hovatartozás

Tanulmányok kimutatták, hogy a prosztatarák gyakoribb a fekete férfiaknál, mint a kaukázusi férfiaknál.

• öröklődés

Családi rák esetén, és nem csak a prosztatarák esetében, a férfiaknak nagyobb a megbetegedési kockázata. A BRCA1 és BRCA2 gének genetikai változásai jelentősen növelhetik a kockázatot, beleértve a mellrák kialakulását is.

Ezenkívül a kutatás során számos egyéb, a prosztatarák kialakulására hajlamosító tényezőt sikerült megállapítani:

• alultápláltság;
• túlsúly és elhízás;
• rossz szokások: dohányzás és alkoholfogyasztás;
• káros termelés;
• a prosztatagyulladás nem gyógyult időben, és ha a kezelés során hibákat követtek el;
• szexuális úton terjedő fertőzések kórtörténete, különösen, ha nem kezelték őket;
• A vazektómia a múltban.

Észrevehető-e a korai tünetek?

Sajnos előfordulhat, hogy a korai szakaszban nincsenek tünetek. De a megelőző szűrés segít azonosítani a prosztatarákra utaló változásokat. A fő diagnosztikai kritérium a PSA-teszt. Ez a vérvizsgálat lehetővé teszi a prosztata mirigy sejtjei által termelt speciális anyagok azonosítását. Ha szintjük emelkedett, akkor fennáll az onkopatológiák kialakulásának lehetősége.

Később, a betegség kialakulásával más, specifikus tünetek is csatlakozhatnak:

• vizelési nehézség;
• gyakori vizelés, különösen éjszaka;
• szennyeződések megjelenése a vizeletben vagy a spermában, különösen egy riasztó tünet – vér megjelenése;
• fájdalom vizeléskor és néha ejakulációkor;
• merevedési zavar;
• A prosztata megnagyobbodása fájdalmat okozhat ülés közben.

A prosztatarák későbbi stádiumában más tünetek is megjelenhetnek, mint például:

• duzzanat a lábakban, lábfejekben;
• hirtelen és megmagyarázhatatlan fogyás;
• fokozott fáradtság és csökkent teljesítmény;
• bélrendszeri rendellenességek;
• hátfájás, amely az ágyékba, a köldökbe és a test más területeire sugározhat.

Diagnosztika

Megjegyzendő, hogy a prosztatarák kialakulásának különböző szakaszaira jellemző tünetek többsége nem specifikus, vagyis más betegségekre is jellemző lehet. Ezért a diagnózis felállításához nem csak a tüneteket, hanem a vizsgálati adatokat is értékelni kell.

Az első találkozás alkalmával az orvos anamnézist gyűjthet, és megtudhatja fejlődésük összes körülményét:

• a tünetek természete;
• kórtörténet;
• laboratóriumi vizsgálati eredmények és bizonyos hormonszintek felmérése;
• vizeletvizsgálat más biomarkerek megtalálásához;
• műszeres vizsgálat, vizuális vizsgálati módszerek, amelyek lehetővé teszik a prosztata állapotának felmérését, és szükség esetén kutatási anyag felvételét.

Csak a biopszia után lehetséges a diagnózis felállítása és a daganat típusának meghatározása.

Kezelési taktika

A kezelés a prosztatarák stádiumától, valamint számos egyéb tényezőtől függ. Tehát a korai szakaszban, amikor maga a daganat kicsi, az orvos a következő kezelési elveket javasolhatja:

• Várjon, és meglátjuk

A beteg az orvos speciális felügyelete alatt áll, rendszeresen vesz laboratóriumi vérvizsgálatokat, megelőző vizsgálatokon esik át. Az a tény, hogy a prosztatarák rendkívül lassan fejlődik ki, és az elvégzett kezelés mellékhatásainak kockázata meghaladhatja az azonnali kezelés előnyeit.

• Sebészet

Javasolható a prosztataeltávolítás, vagyis a prosztata mirigy eltávolítása. A műtét laparoszkópos módszerekkel vagy klasszikus sebészeti eljárással történik.

• Sugárterápia

Célirányosan hajtják végre, mivel közvetlenül a prosztata területére hat.

Ha a rák már kialakult, a metasztázisok elterjedtek, vagy a remisszió után súlyosbodás következett be, a kezelés súlyosabb lehet. A lehetséges kezelési lehetőségek a következők:

• Kemoterápia

A kemoterápiás gyógyszerek beadása hozzájárul a rákos sejtek elpusztulásához az egész szervezetben, de számos súlyos mellékhatással jár.

• Hormonterápia

A férfi hormonok termelésének és termelésének blokkolása vagy csökkentése leállítja vagy késlelteti a rákos sejtek növekedését. A hormontermelés csökkentésének egyik ajánlása a herék eltávolítása, amelyek a legtöbb hormont termelik. Számos gyógyszer szedése is segíthet csökkenteni a férfi hormonok termelését.

Korszerű kezelési módszerek

A legtöbb orvos nem javasolja a sebészeti kezelést a betegség későbbi szakaszában. Az ilyen intézkedések nem képesek megszüntetni a metasztázisokat. Ehhez modern kezelési módszereket ajánlanak:

• krioterápia;
• nagy intenzitású ultrahang expozíció.

Prosztatarák – halálos betegség lehet?

Ha a prosztatarákot korai stádiumban észlelik, és időben kezelési intézkedéseket tesznek, a prognózis nagyon kedvező. A statisztikák azt mutatják, hogy ha a rákot korai stádiumban észlelik, az ötéves túlélési arány 100%.

A metasztázisok 5 éven belüli terjedése után a betegek körülbelül 30%-a marad életben. De a kezelés integrált megközelítésével a túlélés esélye 90% -ra nő.

A megelőzés szempontjából a prosztatarák korai felismerésének legjobb módja a rendszeres szűrés, amelyet minden 40 év feletti férfinak el kell végeznie.