Mi történik a szervezettel, ha abbahagyja a dohányzást

Sosem késő leszokni a nikotinfogyasztásról

Számos tanulmány bizonyítja, hogy soha nem késő abbahagyni a dohányzást, mert az 50-74 év közöttiek, akik felhagytak ezzel a rossz szokással, általában évről évre javítják egészségi állapotukat. Öt-hét évvel a dohányzás abbahagyása és az egészséges életmódhoz való visszatérés után pedig az emberek 40%-kal kisebb valószínűséggel alakultak ki szívbetegségben. A káros függőségtől való megszabadulás után a szervezet fokozatosan helyreállítja a nikotin és a kátrány által okozott károkat. Minden dohányzásmentes év csökkenti a stroke, a szívbetegség és a rák kockázatát.

Még az érett korú erős dohányosoknak is van esélyük arra, hogy csökkentsék az egészségüket veszélyeztető számos kockázatot, miután abbahagyják a dohányzást. Például német kutatók azt állítják, hogy a 60 év felettiek, akik megszabadultak a nikotinfüggőségtől, 28%-kal csökkentették a korai halálozás kockázatát. Japánban, Angliában, Kínában, Ausztráliában és Spanyolországban végzett nemzetközi vizsgálatok résztvevői azt állítják, hogy 50 év nem dohányzás után érezték, hogy javult az egészségük.

A dohányzás abbahagyása és túlsúly

Bár a hagyományos cigarettát elszívók száma folyamatosan csökken, a füstmentes e-cigarettát fogyasztó tinédzserek aránya jelentősen nő. Talán az ilyen típusú dohányzásra való átállás segít felhagyni ezzel a szokással, de általában a vaping ugyanolyan káros a szervezetre, mint a szokásos dohányzás. Mindenesetre lehetséges a dohányzás hirtelen leszokása, de nem mindenkinek. Jobb, ha ezt megelőzően orvoshoz fordul. Egyesek számára egyéni fiziológiai sajátosságaik és betegségeik miatt a cigaretta éles visszautasítása nagy megterhelést jelent az egész szervezet számára és hormonális egyensúlyhiányt. Emiatt túlsúly jelenhet meg, és a test elveszíti alakját.

Táplálkozási szakértők tanácsa szerint a cigarettáról való lemondás előtt meg kell tanulni a testsúly kontrollálását és az egészséges táplálkozás betartását. Ha egy személy dohányzik és ugyanakkor egészségtelen ételeket fogyaszt, akkor a nikotinfüggőség feladása után sokkal gyorsabban hízik el, mint azok, akik korábban egészséges ételeket fogyasztottak.

Köztudott, hogy a dohányzás számos krónikus betegség kialakulásához kapcsolódik, és károsíthatja a csontok, az agy, a fogak, a szemek és a nemi szervek állapotát. De szerencsére az emberi testnek elképesztő képessége van a felépülésre. Amint a nikotinfüggőség megszűnik, a szervezet fokozatosan változásokon megy keresztül, és lassan elkezdi megtisztítani magát a dohányzás során nyert káros anyagoktól.

A dohányzás káros hatásai a szervezetre

A dohányzás veszélye abban rejlik, hogy a káros hatása nem azonnal érezhető. A cigarettában lévő toxinok fokozatosan – évről évre – elkezdik elpusztítani a testszöveteket. Ezek a változások mikroszkopikus szinten mennek végbe, ezért a legtöbb dohányos azt feltételezi, hogy semmi rossz nem történik a testével. A szív egészségének súlyos károsodása mellett a dohányzás negatívan hathat a test más fontos szerveire is. Például itt van néhány tény, amelyek nem annyira ismertek:

• A dohányzás progresszív károsodást okoz a mozgásszervi rendszerben, és csökkenti a csontok ásványianyag-sűrűségét.
• A dohányzó férfiaknál 25%-kal megnövekszik a csonttörés és 40%-kal a csípőtörés kockázata.
• A dohányzók szervezete lassabban gyógyul a sérülés után.
• A dohányzás növeli a fogvesztés és a fogszuvasodás kockázatát.
• A dohányosok 60%-kal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki Alzheimer-kórban
• A nikotinfüggőknél 53%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki kognitív károsodás.
• A dohányzás 80%-kal növeli a krónikus hátfájdalmakat, és 115%-kal növeli a gyötrő derékfájást.
• A nikotinfüggőség átlagosan 78%-kal növeli az időskori makuladegeneráció kockázatát, és 58%-kal növeli az életkorral összefüggő szürkehályog kockázatát.

Mindez azért történhet meg, mert a dohányzás miatt kóros folyamatok fordulnak elő a szervezetben. Például megemelkedik a teljes plazma homocisztein szintje, ami tele van szívproblémákkal, agyvérzés, Alzheimer-kór és egyéb kognitív károsodásokkal. Az ateroszklerózis kialakulásának felgyorsulása a dohányos agyába jutó oxigén és tápanyagok csökkenése miatt következik be.

Ezen túlmenően, az érelmeszesedés tele van a béta-amiloid fehérje felhalmozódásával – ez az Alzheimer-kór jellemzője. Az agyban bekövetkező változások ebben a betegségben összefüggésbe hozhatók a fokozott oxidatív stresszel, az excitotoxicitással (idegsejtek károsodása és halálozása), valamint a dohányzás okozta gyulladással.

Testváltozások a dohányzás abbahagyását követő első hetekben

Az emberi test csodálatos gyógyulási és regenerációs képességgel rendelkezik, ha egészséges életmóddal, megfelelő alvással, fizikai aktivitással és megfelelő táplálkozással fenntartjuk. A szervezet hasznos regenerációja a nikotinszokástól való megszabadulás után is megtörténhet. Például itt van néhány változás, amely közvetlenül a dohányzás abbahagyása után következik be:

• Húsz perccel az utolsó cigaretta elszívása után a pulzusszám, a vérnyomás, valamint a kezek és lábak hőmérséklete normalizálódik.
• Nyolc óra elteltével a szervezetben lévő nikotin mennyisége több mint 93%-kal csökken.
• Tizenkét óra elteltével a szervezet megszabadul a felesleges szén-monoxid-gáztól, és az oxigénszint normalizálódik.
• Egy nap elteltével a szívroham valószínűsége csökkenni kezd, és a vérnyomás normalizálódik. Növekszik a vér oxigéntartalma és a fizikai aktivitás.
• Két nap elteltével helyreállnak a szaglásért és ízért felelős idegek, és az egykori dohányos élénkebben érezheti a szagot és az ízt. Ugyanakkor a nikotinfüggőséggel összefüggő idegesség és ingerlékenység tetőzik.
• Három nap elteltével a nikotin szinte teljesen kiürül a szervezetből, ami éles utánpótlást igényelhet: a kedvetlenség, az idegesség, az agresszió és a súlyos migrén fokozódik, ahogy a szervezet kezd alkalmazkodni az egészségesebb környezethez.
• Egy hét elteltével a dohányzás vágya evés után jelentkezik, és átlagosan körülbelül három percig tart. Hogy megszabaduljon tőle, elmehet sétálni vagy rágni a rágógumit.
• Két hét elteltével az ínyben és a fogakban keringő vér normalizálódik, ami elősegíti a parodontitis gyógyulását és javítja a légzést.
• Négy hét elteltével a szorongás, a depresszió és az álmatlanság általában megszűnik. A tüdő és a szív funkciói fokozatosan helyreállnak. Ritkábban jelentkező köhögési rohamok és légszomj.
• A fáradtság és a légszomj kilenc hónap után csökken. Az ember ereje és energia hullámát érzi, a rossz tüdőfunkció miatt csökken a megfázás gyakorisága.

Hozzávetőleges előrejelzés húsz évre a dohányzás abbahagyása után

Természetesen minél tovább nem dohányzik valaki, annál jobb lesz az egészsége. A korábbi függőséghez kapcsolódó kellemetlenségek és rohamok, valamint a dohányzási vágy ellenére a szervezet fokozatosan felépül. Minél hosszabb ideig dohányzik egy személy, annál hosszabb ideig tart, amíg a szervezet helyreáll. Íme, körülbelül milyen változások következhetnek be a szervezetben húsz év múlva a nikotinfüggőségtől való megszabadulás után:

• Egy év elteltével a koszorúér-betegség, a szívinfarktus és a szélütés kockázata 50%-kal csökken, és minden dohányzásmentes évben csökken.
• Öt cigaretta nélküli év után a vérnyomás normalizálódik, az erek kitágulnak, csökkentve a vérrögök kialakulásának kockázatát. A következő tíz évben csökkenni fog a stroke esélye.
• Tíz év nikotinmentesség után 30-50%-kal csökken a tüdőrák kockázata, és felére csökken az ilyen típusú rák miatti halálozás kockázata.
• Tizenhárom év dohányzás nélkül való elteltével a fogak elvesztésének vagy károsodásának valószínűsége visszatér a nikotinfogyasztás nélküli emberekéhez.
• Tizenöt éves kor után a hasnyálmirigyrák, valamint a koszorúér-betegség kockázata jelentősen csökken.
• A szokásról való leszokás 20 évével a dohányosokat fenyegető problémák miatti halálozás kockázata a normál szintre csökken.