Artritogén diszplázia serdülőknél és fiatal felnőtteknél
Az arrhythmogén jobb kamrai dysplasia (röviden ARVC), más néven jobb kamrai kardiomiopátia, a szívbetegség ritka típusa, amelyet elsősorban serdülőknél és fiatal felnőtteknél diagnosztizálnak. Az ARVD-ben szenvedő serdülőknél jellemzően a jobb kamrai izomrostok zsíros vagy rostos hegszövetre cserélődnek, ami megzavarja az elektromos jelek szív felé történő továbbítását. A betegség előrehaladtával a jobb kamra kitágulhat, ami rontja a szív összehúzódásainak hatékonyságát. Az ARVC olyan szívritmuszavarokkal jár, amelyek erős vagy szabálytalan szívverést okozhatnak. A serdülők és a fiatal felnőttek általában edzés utáni ájulási panaszokkal fordulnak orvoshoz, és néhány embernél a hirtelen halál sem kevésbé veszélyes.
Az ARVD-t, különösen, ha tinédzserekről és fiatalokról van szó, gyakran utólag észlelik, komplikációkkal. Sok betegnél a betegség családi eredetű, és az ARVC pontos oka nem teljesen ismert.
Hipertrófiás kardiomiopátia: szívmegnagyobbodás
A hipertrófiás kardiomiopátia (HCM) egy genetikai rendellenesség, amely 500 emberből 1-et érint. Jellemzője a szívizom túlfejlődése a szervezetlenné vált rostokkal. A betegség súlyossága nagyon változó, a legtöbb embernek kevés vagy egyáltalán nincs problémája az életminőséggel vagy a várható élettartammal kapcsolatban. Azonban néhány ember számára a HCM halálos állapot. Ez a leggyakoribb oka a hirtelen halálnak a fiatalok, különösen a sportolók körében.
De mik a hipertrófiás kardiomiopátia okai? Általában azok az emberek, akiknek hibái vannak a szívizom növekedését szabályozó génekben, hajlamosak a HCM kialakulására. Ezek a genetikai hibák vagy mutációk a szívizom rendellenes fejlődését okozzák, ami megvastagod, ami megzavarhatja a hatékony összehúzódásokat és a vérkeringést.
Bár a hipertrófiás kardiomiopátiát elsősorban genetikai betegségnek tekintik, a környezeti tényezők növelhetik az állapot kialakulásának kockázatát.
Restriktív kardiomiopátia: véráramlási zavar
A kardiomiopátia korlátozó formája akkor fordul elő, amikor a szívizom „mereve” lesz, és elveszíti ellazulási képességét az összehúzódások között, ami rontja a szív vérrel való feltöltődési képességét. Gyakran szívblokkokat okoz, a szív képtelenségét a normális szívritmushoz és vérkeringéshez szükséges elektromos jelek sikeres továbbítására. Bár ezek az aritmiák pacemaker beültetéssel kezelhetők, a restriktív kardiomiopátia kezelése nagyrészt hatástalan. A műtétet kezelésként általában nem veszik figyelembe, de egyes restrikciós kardiomiopátiában szenvedő betegek számára a szívátültetés lehet az egyetlen lehetőség.
Általában 50 év után alakul ki, férfiaknál és nőknél egyaránt gyakran. Gyakran nem öröklődik, de egyes betegségek, amelyek restriktív kardiomiopátiát okozhatnak, örökletes hajlamúak lehetnek.
A patológia ezen formája viszonylag ritka, a vér tulajdonságainak vagy anyagcseréjének károsodásához, sugárkezeléshez kapcsolódik. Afrika, India, Dél- és Közép-Amerika trópusi vidékein, valamint Ázsia egyes részein ez a kardiomiopátia az ezekben a régiókban élő emberek szívszöveti fibrózisának magas arányával összefüggő halálozási ok.
A restriktív kardiomiopátia pontos diagnózisa nehéz lehet, mert a jelek és tünetek nagyon hasonlóak más szívbetegségekhez, a konstriktív pericarditishez. A restrikciós kardiomiopátiától eltérően a szívburokgyulladás hatékonyan kezelhető műtéttel, hogy a vér normálisan keringhessen.
Restrikciós kardiomiopátia és aritmiák
A restrikciós kardiomiopátiában szenvedő betegeknél a kamrák „merevvé” válnak a szívizomszövetben felhalmozódó kóros kapcsolatok miatt. A szívizom szerkezetének megsértése nem teszi lehetővé a szívizom normális ellazulását, ami megakadályozza, hogy a kamrák teljesen megteljenek vérrel. Ez pedig pitvari megnagyobbodáshoz vezethet. Végül a szív véráramlása csökken, és szövődmények, például szívelégtelenség vagy aritmiák alakulhatnak ki.
Ez a kardiomiopátia idiopátiás lehet, ha az ok nem ismert. Illetve kialakulhat mellkasi sugárzás, fertőzések, műtét utáni szívizom hegesedése vagy betegség következtében. A kötőszövet patológiái, mint például a szkleroderma, restrikciós kardiomiopátiát okozhatnak. Más betegségek, amelyek abnormális anyagot képeznek a szív szöveteiben, beleértve az amiloidózist és a hemokromatózist, szintén korlátozó kardiomiopátiához vezethetnek. Sajnos a restriktív kardiomiopátia hátterében álló okok gyakran nem reagálnak a kezelésre. A restriktív kardiomiopátia kitágult formához is vezethet.
A restriktív kardiomiopátia kockázati tényezői: betegségek és egyebek
A restriktív kardiomiopátia kockázati tényezői általában három kategóriába sorolhatók, amelyek a következők:
- Örökölődés. A legtöbb esetben maga a restrikciós kardiomiopátia nem öröklődik, és öröklődnek azok a betegségek, amelyek restrikciós kardiomiopátiához vezethetnek.
- Rákkezelés. A mellkasi besugárzás és bizonyos kemoterápiás gyógyszerek, például az antraciklin, növelik egy olyan patológia kialakulásának kockázatát, amely aritmiához is vezethet.
- Egyéb betegségek. Több tucat betegség és állapot kapcsolódik a restrikciós kardiomiopátiához. Ezek közül a leggyakoribb az amyloidosis és a hemochromatosis, amelyekben fehérje (amiloid), illetve vas rakódik le a szívizomsejtekben. Emiatt a szív munkája zavart, szívritmuszavar lehetséges. Egyéb kevésbé gyakori betegségek, amelyek ilyen kardiomiopátiához vezethetnek, közé tartoznak a kötőszöveti patológiák, a daganatos betegségek, amelyekben rendellenes szöveti növekedés alakul ki. Az anyagcserezavarok érintettek, beleértve az akromegáliát és a pajzsmirigy alulműködést, az endo- és szívizomfibrózist, valamint az abnormális rostok növekedését a szívben.
Olvassa el is:
Prp kezelés csípő
Új életmód a stressz ellen
Detralex visszér tabletta ára
A gyermekek fertőzései veszélyesek a felnőttekre
Hogyan válasszuk ki a megfelelő játékokat egy éves korig
Krónikus székrekedés, ha időpontra van szükség
A kesudióhéj részét képező anyag segít helyreállítani az idegrostok hüvelyét
A szuperkanál segít enni a Parkinson kórban szenvedő betegeknek
Zsíreltávolítás zsírleszívással, mítoszok és valóság
A Kallanetika, előnyök és fitnesz 29 gyakorlatot tartalmaz
Trombózis milyen orvos
Viszketés az intim területen, fertőzés vagy személyes higiénia
30 év kudarc, lesz HIV oltás
Tapasz húzódásra
Bélkefe, mire jó a közönséges kapor
Köszvény csomók
A COVID 19 elkapásának kockázata a génekben rejlik
A hosszú élettartam váratlan titkát találták
Az EEG feltárja a depresszió kezelésének hatékonyságát
Ha valami újat szeretnél, 4 csillagos példák arra, hogyan változtasd meg az imázsodat ezen a télen