Stressz és az emberi egészség
A stressz az ember védekező reakciója erős külső behatásra, feszültséget okozva, melynek során a szervezet megpróbál alkalmazkodni a nehéz körülményekhez vagy a felmerült problémához. A stresszt sokféle tényező okozhatja: hideg, meleg, éhség, alváshiány, erős fizikai megerőltetés, betegség, erős benyomások (pozitív és negatív), veszély, különféle élethelyzetekkel kapcsolatos érzések.
A kutatók úgy vélik, hogy a rövid távú stressz, amelyet a szervezet könnyen legyőz, nem károsítja az embert. Sőt, a test egyfajta edzése, alkalmazkodóképessége, veszély pillanataiban pedig védő funkciót lát el, mozgósítva az összes tartalékot, ami az ember megmentéséhez vagy a veszély elhárításához szükséges. A hosszan tartó ilyen állapotban való tartózkodás vagy a rövid távú, de gyakran ismétlődő stressz a szervezet kimerüléséhez vezet, amely hosszú ideig nem lehet képességeinek határán. Az állandó stressz negatív változásokat okoz minden rendszer és szerv munkájában:
- csökken az immunsejtek termelése, ami a fertőző (vírusos vagy bakteriális) fertőzések gyakoriságának növekedéséhez vezet;
- az idegrendszer fokozatos kimerülése, az alvás romlik, ingerlékenység, állandó fáradtságérzés jelentkezik, a teljesítmény csökken;
- az anyagcsere zavart okoz, ami számos betegség kialakulásához járul hozzá;
- a funkcionális zavarok különböző lokalizációjú fájdalom, nyomásinstabilitás és a fiziológiai folyamatok megsértése formájában jelentkeznek.
A stressz hatása az emésztésre
A stressz egyik gyakori következménye az emésztőrendszer felborulása, amely a legbensőségesebb módon lép kapcsolatba az aggyal, a benne található számos neuron segítségével. Az emésztőszervek folyamatosan kapnak jeleket az egész szervezet fizikai, pszichológiai, érzelmi állapotáról, és reagálnak rájuk. Ezért amennyire jótékony hatással lehetnek egészségünkre a kellemes érzések, érzések, annyira árthatnak a külső ingerekre adott negatív reakciók.
A stressz hatása az emésztőrendszer bármely részének megzavarásában nyomon követhető, és a következő formában nyilvánul meg:
- gasztrooesophagealis reflux (a táplálék visszaáramlása a gyomorból a nyelőcsőbe);
- görcs miatti teltségérzet a gyomorban étkezés után;
- gyomorégés és fájdalom;
- puffadás és fokozott böfögés;
- irritábilis bélszindróma: hasmenés vagy székrekedés, amely önmagában vagy egymást követően előfordulhat.
Az ilyen jelenségeket az emésztőrendszer funkcionális zavarainak nevezik. Megkülönböztető jellemzőjük, hogy ezeknek a klinikai jelenségeknek nincs megerősített szervi oka (fekély, gyulladás, daganat, fertőzés stb.). Ezért az ilyen jelenségeket csak átfogó (műszeres, laboratóriumi) vizsgálatok elvégzése és az ilyen szervi ok kizárása után lehet a stressz hatására fellépő rendellenességeknek tulajdonítani.
Funkcionális emésztési zavarok kezelése
Az emésztőrendszer funkcionális rendellenességeinek kezelése általában tüneti jellegű. Használnak antacidokat (melyek csökkentik a gyomornedv savasságát), protonpumpa-blokkolókat (melyek csökkentik a gyomor sósavtermelését), görcsoldókat, burkolószereket, fájdalomcsillapítókat, enzimeket és probiotikumokat. Mivel a stressz okozta emésztési zavarok sokféle klinikai megnyilvánulással járhatnak, minden esetben csak gasztroenterológus vagy terapeuta tudja meghatározni a megfelelő kezelési taktikát.
A gyógyuláshoz azonban nem elég a tünetek enyhítése, a betegséget kiváltó ok ellen kell lépni. Vagyis funkcionális emésztési zavarok esetén fontos a stressz szervezetre gyakorolt hatásának csökkentése, vagy annak okának megszüntetése. Ez segít egy pszichoterapeutának vagy pszichoneurológusnak. A stresszes állapotok kezelésére mind farmakológiai, mind nem gyógyszeres (pszichológiai, fizioterápiás) módszerek léteznek. Hatékony hatású a fitoterápia és a gyógyfürdő kezelés.
Egészséges életmód a stresszhelyzetek megelőzéseként
A stressz a modern ember létének elkerülhetetlen kísérője. Információtúltengés, szakmai és karrieraspirációk, bonyolult ipari és családi kapcsolatok, bajok, betegségek és bajok – ezek vagy más stressztényezők kisebb-nagyobb mértékben mindenki életében jelen vannak. Annak érdekében, hogy a stressz hatása ne legyen romboló az egészségre, meg kell tanulni, hogyan lehet minimalizálni annak ártalmait, és úgy szervezni az életét, hogy csökkenjen a szervezet negatív reakcióját okozó tényezők száma.
A szakértők szerint az egészséges életmód az egyik legjobb módja a stressz kezelésének.
- Ebben az értelemben kiemelt figyelmet kell fordítani a rendszeres fizikai aktivitásra, mert mozgás közben a szervezet megszabadul a stresszhormonoktól, és intenzíven termeli a hangulatjavító anyagokat. Hasonló anyagok keletkeznek friss levegő és napfény hatására is.
- A megfelelő mennyiségű alvás, amely során a szervezet helyreállítja és feltölti az energiaforrásokat, szintén szükséges összetevője a szervezet külső hatásokkal szembeni ellenállásának.
- A stresszes állapotok kiváló megelőzése a relaxációs és meditációs módszerek alkalmazása. Ezt megtehetjük speciális technikákkal, vagy egyszerűen hagyjuk, hogy a test ellazuljon, a lélek és a gondolatok pedig pihenjenek, elvonva a figyelmünket a külvilágtól, kellemes dolgokon gondolkodva, kedvenc zenéit hallgatva. Egy meleg fürdő, könnyű masszázs, nyugtató hatású illóolajok segítenek oldani a feszültséget.
- Ha azt csinálod, amit szeretsz, az hatékony módja az érzelmi és mentális állapotod javításának. Ez lehet olvasás, kertészkedés, éneklés, tánc, főzés – minden olyan tevékenység, amely lehetővé teszi, hogy elmenekülj a gondok vagy aggodalmak elől.
- A stressz megelőzése abból is áll, hogy az ember saját életét úgy szervezi meg, hogy kizárja a mindennapi stressztényezők megjelenését, mint például a krónikus időhiány, a túlterheltség, a célok elérésére való képtelenség, az önmagával való elégedetlenség és sok más. A pszichológus tanácsa segít megoldani ezt a problémát.
Táplálkozás funkcionális emésztési zavarok esetén
A táplálékfelvételi hibák, amelyek az emésztőrendszer stressztényezőinek is tekinthetők, gyakran súlyosbítják a funkcionális zavarok lefolyását. A megelőzés ebben az esetben a racionális táplálkozás általánosan elfogadott szabályainak betartásából áll, figyelembe véve az ember egyéni jellemzőit.
A táplálkozási szakértők azt tanácsolják, hogy kerüljék:
- túlevés, éhség, idő előtti étkezés, nassolás útközben és kapkodva;
- nehéz (zsíros, sült, füstölt, fűszeres) ételek fogyasztása;
- alkohol, koffein, szénsavas italok, bors.
Az egyszerű szabályok betartása hatékonyan megelőzheti a funkcionális rendellenességeket:
- napi 4-5 alkalommal, kis adagokban ugyanabban az időben kell étkezni;
- lassan kell enni, alaposan megrágva az ételt;
- igyon elegendő vizet a nap folyamán, mivel a víz csökkenti a stresszt;
- Stressz elleni táplálkozásként fontos, hogy összetett szénhidrátokat, A-vitamint, magnéziumot és antioxidánsokat tartalmazó ételeket vegyen be az étrendbe.