Nehéz vajúdás és hatásai
A szülést eredményező legveszélyesebb szövődmények a masszív szülés utáni vérzések, amelyek különböző okok következtében alakulnak ki. Ez magában foglalja a méh hipotenzióját a polihidramnionnal járó túlzott túlfeszítés, a többes terhesség vagy a nagy magzat jelenléte miatt. Ezenkívül a szülést vérzéssel kísérheti a méhlepény idő előtti leválása, az elválasztott méhlepény darabjainak visszatartása a méh üregében, fertőzésekkel, egyes vajúdási rendellenességekkel stb.
A szövődmények kialakulásával, a véralvadás megsértésével egy nő a szülés után nagy mennyiségű vért veszíthet, ami súlyos állapot kialakulásához vezet, egészen a sokkig. Ugyanakkor a szervek és szövetek akut hipoxiában (oxigénhiányban) szenvednek, beleértve az agyat is.
A vérzés, mint a szindróma kockázati tényezője
A szülés utáni vérzés kialakulásakor mindig nagy mennyiségű, esetenként 1,5-2 litert is elérő vérveszteség, ami egy fiatal anya számára végzetes lehet. Természetesen az orvosok küzdenek a vérzéssel és annak következményeivel, ugyanakkor a szöveti hipoxia továbbra is kialakul, mivel az összes veszteség pótlása bizonyos időbe telik. A vérzés kialakulásakor a szervezet a megmaradt vért újra elosztja a létfontosságú szerveknek – a tüdőnek, a szívnek és részben az agynak, miközben a beérkező erőforrások és oxigén nem elegendő minden szükséglethez. A terhesség alatt az adenohypophysis mérete megnövekszik, hogy megnövekedett mennyiségű hormont termeljen, amelyek az anya és a magzat testének szükségleteit kielégítik, de vérellátása változatlan marad. Vérvesztés esetén ischaemia (vérzés) kezd szenvedni, aminek következtében agyalapi mirigy infarktus (a mirigyszövetek akut halála) alakulhat ki.
Apofízis infarktus és következményei
A szülés utáni agyalapi mirigy infarktus, amely egy súlyos, vérzéssel járó születési folyamat szövődményeként alakul ki, bár ritka patológiák közé tartozik, nagyon veszélyes a nő későbbi életére. Kialakulását éles hipotenzió, vérnyomáscsökkenés, valamint az agy artériáinak és a megnagyobbodott és aktívan működő agyalapi mirigy területének ellátási hiánya okozza. A szívinfarktus kialakulása azonban ebben a zónában hosszú távú, nagyon súlyos következményekkel jár az egész endokrin rendszer egészségére és működésére nézve. Általában az elülső lebeny infarktusa (adenohypophysis) alakul ki, ahol a tejtermelést befolyásoló hormonok termelése koncentrálódik, valamint számos perifériás endokrin mirigy (pajzsmirigy, mellékvese, ivarmirigy) munkáját szabályozza.
Az akut vérveszteség mellett néhány más patológia is provokálhatja a Sheehan-szindrómát. Tehát az agyalapi mirigy infarktusa lehetséges súlyos szív- és érrendszeri problémákkal, gyógyszerekre adott szokatlan reakciók, szeptikus sokk vagy DIC kialakulása esetén. Növeli a gestosis ilyen szövődményeinek, a veseműködési problémáknak, a terhesség alatti megnövekedett vérnyomásnak és a túlsúlynak a kialakulásának kockázatát.
Mely hormonok termelődését befolyásolja Sheehan-szindróma
Az agyalapi mirigy elülső része által termelt hormonok szenvednek a leginkább és legkifejezettebben – ezek a gonadotropinok, amelyek szabályozzák a nő szexuális funkcióit, a tirotropin (a pajzsmirigy teljes működéséért felelős) és az adrenokortikotropin (a mellékvese munkáját irányítja) mirigyek). A hormonok ezen változásaiból a jövőben kialakul a patológia klinikai képe. Egyszerre az összes mirigy működésében szenvedhetnek, így a túlnyomórészt egy típusú hormonok szintézise szelektíven elnyomódik. Minél nagyobb az agyalapi mirigy károsodási zónája, annál inkább szenvednek hormonjai és szabályozó funkciói. Ha az agyalapi mirigy trópusi hormonjainak nincs irányító hatása, a perifériás mirigyek teljes stimuláció nélkül maradnak, és nem tudnak teljes mértékben működni. Súlyosságuk szerint megkülönböztethető a szinte teljes és teljes hormonhiány, valamint az enyhébb lefolyású részleges megsértés és a gyógyszeres kezelés miatti relatíve lehetséges korrekció.
A pajzsmirigy, a mellékvese és egyéb mirigyek megnyilvánulásai
A pajzsmirigy, valamint a petefészkek és a mellékvesék szenvednek leginkább a Sheehan-szindrómától. Hormonjaik termelődését irányító ingerek nélkül elnyomják. Emellett a laktáció is szenved, mivel prolaktinhiány van, és az agyalapi mirigy serkentő hatása van a tej leválasztására.
A pajzsmirigy részéről a pajzsmirigy alulműködésének megnyilvánulásai vannak – súlygyarapodás, duzzanat és hőmérséklet-csökkenés, haj- és körömnövekedési problémák, lassú anyagcsere, állandó hidegrázás. Ezenkívül a pajzsmirigy befolyásolja az étvágyat és az alvást, az idegrendszer működését, ami állandó álmossághoz, fizikai inaktivitáshoz, az agyi folyamatok és a gondolkodás megzavarásához vezet.
Az ödéma a mellékvesék munkájával kapcsolatos problémák miatt is előfordulhat, nem ritka a nyomásingadozás, az ájulás és a rossz közérzet. A memória romlik és megváltozik a bőr pigmentációja, vérszegénység és fejfájás alakul ki, hajhullás, bőr megereszkedése. Ezenkívül ez a szindróma a petefészek működésének gátlásához vezet, ami a menstruáció hiányához és a meddőséghez vezet. A hasonló szindrómában szenvedő nőket ezt követően hosszú ideig, esetenként élethosszig tartó kezelésre kényszerítik, beleértve a hormonpótló kezelést is, hogy a hormonszintet a normál határokon belül tartsák. Ez lehetővé teszi számukra, hogy viszonylag normális életet éljenek.