Ennek a fertőzésnek van egy második neve is – SARS. Az első ilyen kóros folyamatot Kínában jegyezték fel 2002-ben. A kínai kormány sokáig titkolta az Egészségügyi Világszervezet elől, hogy egy új betegség jelen van országukban. 2003-ra azonban a fertőzéses eseteket Vietnam, Hong Kong, Kanada és számos más ország lakosai körében is feljegyezték. A járvány teljes időtartama alatt csaknem nyolc és fél ezren betegedtek meg. Nyolcszáztizenhárom eset végződött halállal. Oroszországban egyetlen fertőzéses esetet regisztráltak, ami a beteg felépülésével végződött. A betegség utolsó esetét 2003 júniusában diagnosztizálták.
Már említettük, hogy a súlyos akut légúti szindróma vírusos jellegű. Ezt a fertőzést a SARS-CoV nevű koronavírus okozza. A kórokozó genetikai anyagát a ribonukleinsav képviseli. A súlyos akut légúti szindróma kialakulásában szerepet játszó vírust először 2003. március 17-én izolálták. Kicsit később sikerült teljesebb információkat szereznünk róla. Egy ilyen kórokozó mérete nyolcvan-százhatvan nanométer között van, és felületén több folyamat is található, amelyek sajátos formát adnak neki. A vírus stabilitása az emberi testen kívül nem túl magas. A környező tárgyakon ez két-négy napig tart. A SARS-CoV azonban meglehetősen könnyen inaktiválható közvetlen ultraibolya fény és magas hőmérséklet hatására.
A fertőzött személy ennek a betegségnek a forrása. Feltételezték, hogy egyes állatfajok szerepet játszhatnak a betegség terjedésében. Erre utaló megbízható információhoz azonban nem lehetett hozzájutni. Jelenleg az a kérdés is nyitott, hogy egy személy tud-e vírushordozóként viselkedni klinikai megnyilvánulások hiányában.
A fertőzés terjedése légúti úton történik. Bizonyítékok vannak arra, hogy egyes fertőzötteknél sikerült kimutatni a kórokozót a kiválasztott székletben. E tekintetben nem zárható ki a széklet-orális fertőzés mechanizmusának lehetősége sem. Úgy gondolják, hogy a fertőzés fő hajlamosító tényezője a beteg személlyel való hosszan tartó és szoros kapcsolat. Tekintettel arra, hogy bár a világ számos országában gyakori volt a súlyos akut légúti szindróma, és az érintettek száma viszonylag alacsony volt, feltételezhető, hogy a betegségre való hajlam alacsony.
A fertőzés kialakulásának mechanizmusa szintén nagy kérdés marad. Úgy vélik, hogy az elsődleges patogenetikai mechanizmus a pulmonális felületaktív anyag elégtelen termelése. Ugyanakkor néhány nap múlva a tüdőben gyulladásos elváltozások alakulnak ki, amelyek először gócosak, majd összefolynak. Ezen túlmenően a kórokozó kifejezett gátló hatással van az immunrendszerre, amihez gyakran másodlagos baktérium- vagy gombaflóra is csatlakozik.
A súlyos akut légzőszervi szindróma tünetei
Az inkubációs időszak időtartama ebben a kóros folyamatban két-tíz nap. Átlagosan azonban az első tünetek már három-négy nappal a fertőzés után jelentkeznek. A betegség akutan kezdődik, kifejezett mérgezési szindrómával.
Egy beteg személy panaszkodik a testhőmérséklet harmincnyolc fokos vagy magasabb emelkedéséről. A lázat izom- és ízületi fájdalmak, hányinger, gyengeség stb. egészítik ki. Egy idő után a száraz köhögés rohamai csatlakoznak. A patológia fejlődésével a légzőrendszer károsodására utaló tünetek növekedni kezdenek. A köhögés terméketlen marad, de jelentősen felerősödik. A klinikai képet progresszív légszomj, a bőr sápadtsága és cianózisa, valamint többszörös apró, buborékos rali egészíti ki.
Az emberek körülbelül tíz százalékánál alakul ki légzési distressz szindróma az első hét végére. Jellemzője, hogy a fent leírt tünetek még nagyobb mértékben fokozódnak, ami miatt a beteget lélegeztetőgépre kell helyezni.
Betegség diagnózisa és kezelése
Elég nehéz gyanítani ezt a betegséget az egyidejű klinikai megnyilvánulások alapján. Kezdetben egy beteg személyt általános és biokémiai vérvizsgálatra, valamint a tüdő röntgenvizsgálatára rendelnek. A kórokozó elkülönítésének leginformatívabb módszere a PCR diagnosztika. A szerológiai tesztek is használhatók, de ezek sokkal később válnak informatívvá.
Ennek a fertőzésnek a kezelését még nem fejlesztették ki teljesen. A betegnek vírusellenes gyógyszereket írhatnak fel méregtelenítő intézkedésekkel és tüneti terápiával együtt. Az antibiotikumokat a másodlagos bakteriális fertőzés megelőzésére használják. Ha szükséges, szisztémás glükokortikoszteroidok kapcsolódnak.
A betegség kialakulásának megelőzése
A fertőzés megelőzése szempontjából az egyetlen ajánlás, hogy kerüljük a beteg emberekkel való szoros érintkezést.