A „sárga” lázat azért hívják, mert sárgaságot okoz, és ezen kívül szemvérzést és veseelégtelenséget okoz. Ennek a halálos fertőzésnek a hordozói pedig közönséges szúnyogok.
A legfontosabb tények
- A sárgaláz akut vírusos vérzéses betegség, amelyet szúnyogok terjesztenek. „Sárgaláznak” nevezik, mert egyes betegeknél sárgaságot okoz.
- Orvosi segítség nélkül a betegek 50%-a belehal a sárgalázba.
- A világon évente 200 000 sárgaláz-esetet regisztrálnak, 30 000 eset pedig halálos kimenetelű.
- A sárgaláz vírus Afrika és Latin-Amerika trópusi régióiban endemikus, összlakossága meghaladja a 900 milliót.
- Az elmúlt két évtizedben a sárgaláz megbetegedések száma nőtt a lakosság csökkent immunitásának, az erdőirtásnak, az urbanizációnak, a népességvándorlásnak és a klímaváltozásnak köszönhetően.
- Nincsenek speciális gyógyszerek a sárgaláz kezelésére. A segítség a tünetek kezelésére korlátozódik.
- A sárgaláz elleni legfontosabb megelőző intézkedés a védőoltás. A vakcina biztonságos, megfizethető, nagyon hatékony, és 30-35 évig, sőt néha egész életen át hatásos marad. A beoltott emberek 95%-ánál az immunitás egy héten belül kialakul.
Tünetek
Fertőzés után a vírus 3-6 napig inkubálódik a szervezetben, majd a fertőzés egy vagy két fázisban fejlődik ki. Az első, „akut” fázist általában láz, izomfájdalom, erős hátfájás, fejfájás, hidegrázás, étvágytalanság, hányinger vagy hányás kíséri. Ezután a legtöbb beteg általános állapota javul, a láz tünetei 3-4 nap múlva megszűnnek.
A betegek 15%-ánál azonban a remisszió után 24 órával kezdődik egy második reaktív periódus. A magas hőmérséklet visszatér, a szervezetben egyszerre több rendszerben van meghibásodás. A betegnél gyorsan kialakul sárgaság, hasi fájdalom és hányás. A jellegzetes tünetek közé tartozik még a száj- és szem-, orr- és gyomor-bélrendszeri vérzés. Többek között a fertőzés következtében veseelégtelenség alakul ki. Emiatt a betegek fele 10-14 napon belül meghal, míg a többiek csekély vagy komplikáció nélkül felépülnek.
A sárgalázot nehéz diagnosztizálni, különösen a korai szakaszában. Összetéveszthető súlyos maláriával, dengue vérzéses lázzal, leptospirózissal, vírusos hepatitisszel (hepatitisz B és D), egyéb vérzéses lázzal (bolíviai, argentin, venezuelai), flavivírusokkal (nyugat-nílusi, Zika vírus) és más betegségekkel, valamint sárgasággal a láz összetéveszthető a közönséges mérgezéssel.
A pontos diagnózis felállításának egyetlen módja az elemzés. Ha a beteg vérében sárgaláz elleni antitesteket találtak, akkor ő okozta a beteg súlyos állapotát.
Kockázati csoportok
Afrikában és Latin-Amerikában negyvenöt endémiás ország van veszélyben, összesen több mint 900 millió lakossal. Körülbelül 508 millió veszélyeztetett ember él 32 afrikai országban. A fennmaradó veszélyeztetett lakosság 13 latin-amerikai országban él: Bolíviában, Brazíliában, Kolumbiában, Ecuadorban és Peruban.
Évente körülbelül 200 000 sárgaláz-eset fordul elő világszerte (ebből 30 000 ember hal meg).
Bár Ázsiában nem jelentettek sárgaláz esetet, a régió veszélyben van, mivel minden feltétel adott a járvány terjedéséhez. Az elmúlt évszázadokban (XVII-XIX.) a sárgaláz kitöréseit Észak-Amerikában (New York, Philadelphia, Charleston, New Orleans) és Európában (Írország, Anglia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália) is feljegyezték.
Fertőzés
A sárgaláz vírus a flavivírusok családjába tartozó arbovírus, amelynek fő vektora a szúnyogok. A vírust egyik gazdaszervezetről a másikra viszik, elsősorban majmok között, majmokról emberre és emberről emberre.
A vírust többféle szúnyog terjeszti: Aedes és Haemogogus. A szúnyogok szaporodhatnak a lakóházak körül (házi környezetben), a dzsungelben (vadon), vagy mindkettőben (félig otthon). Háromféle lázátvitel létezik:
Jungle sárgaláz:
Az esőerdőkben a sárgalázat vadszúnyogokkal fertőzött majmok okozzák. Ezután a szúnyogok maguk a majmok által megfertőződnek, és az erdőben megharapják az embereket, aminek következtében egyedi sárgaláz eseteket jegyeznek fel. Éppen ezért a fertőzöttek többsége férfi, aki az erdőben fakitermelést végez.
Közepes sárgaláz
: Kisebb járványok Afrika párás vidékein fordulnak elő. A félig házi szúnyogok (amelyek vadon és lakóhelyük közelében szaporodnak) a majmokat és az embereket is megfertőzik. Az emberek és a fertőzött szúnyogok közötti gyakori érintkezés a vírus átviteléhez vezet. E területek számos elszigetelt településén egyidejűleg fordulnak elő megbetegedések. Ez a járványkitörés leggyakoribb típusa Afrikában. A járványok súlyosabb járványokká fejlődhetnek, ha a fertőzés olyan területre kerül, ahol kedvtelésből tartott szúnyogok és nem oltott emberek laknak.
Városi sárgaláz
: Súlyos járványok akkor fordulnak elő, amikor a fertőzött emberek sűrűn lakott területekre viszik a vírust. A fertőzött szúnyogok a vírust emberről emberre hordozzák.
Kezelés
A sárgalázra a kiszáradás megelőzésére és a láz csökkentésére szolgáló tüneti kezelésen kívül nincs specifikus kezelés. A bakteriális fertőzések antibiotikumokkal kezelhetők. A tüneti terápia jó eredményeket mutat súlyos betegeknél.
Megelőzés
1. Oltás
A sárgaláz megelőzésének egyetlen módja a vakcinázás. A magas kockázatú területeken a járványok korai felismerése és immunizálással történő leküzdése kulcsfontosságú a járványok megelőzésében. Így a veszélyeztetett lakosság legalább 60-80%-át be kell oltani.
A WHO nyomatékosan javasolja a betegség kialakulásának kockázatának kitett területeken élő gyermekek rendszeres oltását.
A sárgaláz elleni vakcina biztonságos és megfizethető. Az emberek 95%-ánál egy héten belül biztosítja a sárgaláz elleni immunitás kialakulását. Egy oltás 30-35 évig vagy tovább biztosít védelmet. A mellékhatások rendkívül ritkák.
A legfontosabb, hogy a sárgaláz miatti elhalálozás kockázata messze meghaladja a vakcinázással járó kockázatokat.
A vakcinázás ellenjavallt:
- 9 hónaposnál fiatalabb gyermekek rendszeres védőoltással (járvány idején legfeljebb 6 hónapig)
- Terhes nők –
kivéve a sárgaláz-járványok idején, amikor magas a fertőzés kockázata
- A tojásfehérjére súlyos allergiás személyek
- Súlyos immunhiányban szenvedők, csecsemőmirigy-betegségek jelenlétében.
Az utazóknak, különösen azoknak, akik Afrikából vagy Latin-Amerikából érkeznek Ázsiába, sárgaláz elleni oltási bizonyítvánnyal kell rendelkezniük. Az egészségügyi előírások szerint az oltás elutasítására vonatkozó ellenjavallatok fennállását az illetékes hatóságoknak kell igazolniuk.
2. Szúnyogirtás
Bizonyos helyzetekben, amikor a vakcina még nem kezdett el hatni, a szúnyoggyérítés fontos szerepet játszik. A városokban a sárgaláz fertőzés veszélye csökkenthető a szúnyogszaporodási helyek felszámolásával és rovarölő szerek alkalmazásával. Ezzel időt nyerhetünk az immunitás kialakulására a beoltott populációban.
A múltban végrehajtott szúnyoggyérítési kampányok felszámolták az Aedes aegypti-t, a sárgaláz városi vektorát Közép- és Dél-Amerika legtöbb kontinentális országából. Ez a szúnyogfaj azonban újra megtelepedett a városi területeken a régióban, és újra felbukkant a városi sárgaláz-járványok kockázata.
3. Járványra való felkészülés és reagálás
A sárgaláz kitörésének leküzdésében elengedhetetlen a betegség gyors felismerése és a sürgősségi védőoltással történő azonnali reagálás.
Azonban nem ritka, hogy a kitöréseket elrejtik a pánik elkerülése érdekében. Tehát a megbetegedések valós száma 10-szer, sőt 250-szer magasabb, mint a hivatalos adatok szerint.
A WHO azt javasolja, hogy minden veszélyeztetett országban rendelkezzenek legalább egy nemzeti laboratóriummal, amely képes a sárgaláz vérvizsgálatára. Egy igazolt sárgaláz-eset egy be nem oltott populációban járványkitörésnek tekintendő.
Minden egyes megerősített esetet alaposan ki kell vizsgálni, különösen azokon a területeken, ahol a lakosság többsége már beoltott. A nyomozóknak gondosan tanulmányozniuk kell a járványt, és sürgősségi védekezési intézkedések bevezetésével és hosszú távú immunizálási tervek kidolgozásával kell reagálniuk rá.