csü. dec 5th, 2024

A paresztézia olyan érzékszervi rendellenesség, amely zsibbadást, égést vagy bizsergést okoz egy adott területen, például egy végtagban. Általában a paresztézia átmeneti jelenség, amely rövid időre elmúlik. De ha a paresztézia tünetei elhúzódnak, akkor számos betegséget ki kell zárni. Az orvosok szerint ezek egy része nagyon súlyos, és veszélyt jelent a beteg egészségére, sőt életére is.

Mely betegségeket kell kizárni?

Az orvosok azt mondják, hogy a hosszú távú paresztézia a stroke, a cukorbetegség vagy a sclerosis multiplex tünete lehet. Ha tünetei ritkán jelentkeznek, akkor az ok nagy valószínűséggel az ideg összenyomódásában rejtőzik, ebben az esetben a paresztézia visszafordítható, és a kellemetlen érzés gyorsan elmúlik.

Csak az orvos tudja megérteni megjelenésének okait, valamint felvázolni a diagnózis és a kezelés tervét. És azoknak a betegeknek, akik hosszú ideig szenvednek kellemetlen érzésektől, szakemberhez kell fordulniuk.

Számos olyan betegség van, amely krónikus paresztéziát okozhat:

  • stroke;
  • onkopatológia a gerincvelőben vagy az agyban. Gyakran a paresztézia a megjelenésük első tünete;
  • hipervitaminózis;
  • cukorbetegség;
  • fibromyalgia;
  • hipertónia;
  • idegsérülés;
  • beszorult ideg.

Ez csak néhány a paresztézia tüneteinek fő okai közül. Egyes esetekben a zsibbadás egy bizonyos területen, a fájdalom megjelenése lesz az egyetlen tünete egy nagyon súlyos betegségnek. Például porckorongsérv esetén a végtagok zsibbadása léphet fel, erős hátfájás jelentkezik.

A paresztézia a kéztőalagút-szindróma klasszikus tünete – egy becsípődött ideg a csuklóban, amely zsibbadást, bizsergést és fájdalmat okoz a kézben és az ujjakban.

Jellemző tünetek

Jellemző tünetek

A paresztézia tünetei lehetnek átmenetiek vagy állandóak, és egy bizonyos pillanatban többé-kevésbé megnyilvánulnak. Az orvos kinevezésekor a betegek panaszkodnak:

  • bizsergés egy bizonyos területen;
  • különböző jellegű és súlyosságú fájdalmak;
  • zsibbadás és az érzékelés teljes elvesztése;
  • viszketés, égés;
  • A bőr az elváltozás helyén forró lehet, vagy fordítva, hideg.

Ki van veszélyben?

Számos vizsgálat során sikerült megállapítani, hogy bizonyos betegségek jelentősen növelik a paresztézia kialakulásának valószínűségét. Az életmód és néhány más szempont is számít.

A paresztézia kockázati tényezői a következők:

  • Nem

Köztudott, hogy a carpalis alagút szindrómában leggyakrabban a nők szenvednek, ami számos anatómiai jellemzővel magyarázható.

  • Túlsúly és elhízás

A túlsúly további terhet jelent a szervezetnek, a test bizonyos területein felhalmozódó zsír további nyomást gyakorol az idegekre, ez magyarázza a kellemetlen tünetek megjelenését.

  • Terhesség

A súlygyarapodás, az ödéma olyan tényezők, amelyek növelik a paresztézia kialakulásának valószínűségét.

  • Pajzsmirigy betegségek

A hormonális egyensúlyhiány növeli a különböző patológiák és szindrómák kialakulásának valószínűségét.

  • Cukorbetegség

Az idegkárosodás a betegség egyik lehetséges szövődménye, ami megmagyarázza a kellemetlen tünetek megjelenését.

  • Rheumatoid arthritis

A betegségre jellemző gyulladás. Ezzel az ízületekben lévő idegvégződéseket összenyomják, ami nem csak zsibbadást és érzékenységi károsodást okoz, hanem fájdalmat is.

  • Életmód

Azok a betegek is veszélyben vannak, akiknek szakmájuk vagy hobbija fokozott stresszel vagy állandó ismétlődő kar-, kéz-, lábmozgással jár.

Diagnosztikai módszerek

Csak az orvos képes diagnosztizálni és meghatározni a kezelés taktikáját. A diagnózis a panaszok elemzése, a kórtörténet, valamint néhány további kutatási módszer alapján történik:

  • Idegvezetési vizsgálat;
  • elektromiográfia;
  • MRI, CT stb.

Orvosi ajánlások

Orvosi ajánlások

A paresztézia kezelésének taktikáját annak oka határozza meg. Egyes esetekben kórházi ápolásra, sőt sebészeti beavatkozásra is szükség lehet, például sérvekkel, onkopatológiákkal.

Ellenkező esetben az orvos számos ajánlást írhat elő, amelyek enyhítik a beteg állapotát, valamint segítenek megelőzni a nemkívánatos következményeket.

Teljes pihenés

Le kell állítani az idegösszenyomódást okozó tevékenységet. Bizonyos esetekben szükség lehet speciális fogszabályzó viselésére, hogy az érintett terület nyugodt maradjon. De a kezelés menetét orvosnak kell ellenőriznie, különben az immobilizáló szerkezetek és kötszerek hosszan tartó viselése egyéb problémákat okozhat.

Terápiás gyakorlat

A terápiás fizikai kultúra (LFK) egy olyan módszer, amely segít növelni az érintett ideget körülvevő izmok erejét. Ebben az esetben képesek csökkenteni a tömörítést, ezért csökkentik a kényelmetlenség megnyilvánulását.

A tornaterápia segít a végtagok rugalmasságának, mozgási tartományának és mobilitásának növelésében is.

Gyógyszerek

A gyógyszereket a paresztézia okai alapján írják fel. Fájdalomcsillapításra nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek javasoltak. A szteroid injekciók az érintett területen segítenek csökkenteni a duzzanatot és a fájdalmat az érintett területen.

Sebészeti beavatkozás

Ha a konzervatív kezelés sikertelen, orvosa műtétet javasolhat az idegre nehezedő nyomás enyhítésére. A sebészeti beavatkozás mértéke a diagnózistól és a paresztézia okától függ.

Megelőző intézkedések

Természetesen nehéz megakadályozni a paresztézia minden okát, de bizonyos szabályok betartásával minimálisra csökkenthető a paresztézia kockázata:

  • a helyes testtartás és testhelyzet megtartása;
  • sérülések megelőzése;
  • a testhelyzet gyakori változásai, különösen mozgáskorlátozott betegeknél;
  • az ismétlődő mozgások korlátozása;
  • a munkahely megfelelő megszervezése;
  • gyakori szünetek a monoton munkában;
  • egészséges életmód;
  • kiváló fizikai forma fenntartása.

Előrejelzés

A nem sokáig tartó becsípődött ideg általában nem okoz maradandó károsodást, a paresztézia tünetei csak átmenetiek. De ha az ideg összenyomódása hosszú távú, akkor ez visszafordíthatatlan károsodást okoz, amely krónikus fájdalomhoz, valamint az érzékenység megsértéséhez vezet.