A figyelmetlen vezetés a balesetekhez vezető egyik fő kockázati tényező. Csak 2015-ben az Egyesült Államokban több mint 390 ezer sérülést és 3,5 ezer halálesetet okozott az utakon.
A tudósok úgy vélik, hogy a felhőkben való bolyongást – spontán belső gondolatokat, amelyek elvonják az ember figyelmét az autóvezetésről – szintén a figyelmetlen vezetés egyik változatának kell tekinteni. Sőt, ellentétben az SMS-olvasással vagy a telefonos beszélgetéssel, ennek a tényezőnek a kezelése sokkal nehezebb.
A vizsgálathoz 9 felnőtt járművezetőnek kellett részt vennie két 20 perces vezetési szimulációs ülésen 5 napon keresztül. A feladat szerint egy ismerős egyenes autópályaszakaszon haladtak állandó sebességgel – mintha munkába mennének, mint minden nap. A foglalkozások előtt és után az alanyok kitöltöttek egy SART-tesztet, amely azt vizsgálta, hogy képesek-e hosszú ideig koncentrálni egy adott feladatra. A tudósok minden ülés során EEG-értékeket vettek a résztvevőktől, hogy felmérjék agyi aktivitásukat. Időnként az alanyok berregőt hallottak, ami után jelezniük kellett, mire gondolnak abban a pillanatban.
Tanulmányok kimutatták, hogy a vezetési idő 70%-ában a projekt résztvevői a felhőkben lebegtek, és olyan elvont témákon gondolkodtak, amelyek nem kapcsolódnak az úthoz. Ekkorra csökkent a külső ingerekre való érzékenységük, ami rontotta a vezetésre való koncentrálásukat.
A tudósok még nem jutottak végső következtetésre arról, hogy a felhőalapú vezetés mennyire növeli a vezetés veszélyét, és hogy lehet-e ezzel valahogy megbirkózni – és szükséges-e? Talán ez egy változata az agy pihentetésének a napközbeni intenzív munkatevékenységtől. A kutatók szerint a biztonság növelésének egy lehetséges megoldása az autonóm közlekedési rendszerek, vagyis a sofőrt nem igénylő autók alkalmazása lehet.