sze. dec 4th, 2024

Van-e összefüggés egy személy online lövöldözős játéktól való függése és a való életben való fegyverfogás képessége között? Ez a kérdés már több mint egy tucat éve foglalkoztatja a társadalmat, most pedig a tudósok végre közel kerültek a válaszhoz.

Amikor a társadalmat megrázza egy újabb tragédia, keresi a történtek okát. Ha tömeges kivégzésekről van szó, mindenki megpróbálja megérteni, mi váltotta ki az emberben ekkora kegyetlenséget. Az a vágy, hogy hidegvérrel fegyvert ragadjunk és lelőjünk embereket, köztük gyerekeket, nem merülhet fel csak úgy, mindig mindennek oka van. Most, a videojátékok népszerűségének rohamos növekedése idején próbálják megtalálni a bennük zajló tragédiák okát. A gyilkosok hírneve negatív, és egyre több szülő próbálja megvédeni gyermekét egy ilyen időtöltéstől.

Mennyire ésszerű azonban az ilyen játékok korlátozásának vágya? Annak ellenére, hogy léteznek tanulmányok ebben a témában, mindegyiket kritizálják az adatok és az elemzések alacsony minősége miatt. Niklas Johannes, Matti Vuorre, Kristoffer Magnusson és Andrew Przybylski legújabb Collabra: Psychology tanulmánya azt bizonyítja, hogy a videojátékok nem növelik a gyerekek agresszióját.

„Az erőszakos játékokkal kapcsolatos kutatások hosszú ideje következetlenek voltak, és rossz kutatási gyakorlatot és rossz adatminőséget mutattak ki” – mondták a kutatók.

Johannes és munkatársai 1092 Apex Legends játékost és 1488 Outriders játékost vonzottak. Ezek a lövészek lehetővé teszik a játékosok számára, hogy különféle fegyvereket használjanak, és kifinomult módon megöljék az áldozatokat. A vizsgálat minden résztvevőjének két hétig aktívan kellett játszania, angolul kellett beszélnie, és az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban vagy Kanadában kellett élnie. A játékosok három hullámban vettek részt, körülbelül kéthetes szünettel. A kutatók tesztek alapján mérték a játékkal eltöltött időt és az agresszió mértékét.

Az eredmények azt mutatták, hogy egyik játék sem volt jelentős hatással az agresszió szintjére. Ráadásul fordított összefüggést sem találtak: amikor a játékosok dühösek voltak, nem nőtt a lövöldözés iránti vágyuk.

A kísérlet kimutatta, hogy ahhoz, hogy az agressziós skálán legalább fél ponttal növekedjen, minden játékosnak napi 25-50 órával többet kell játszania, ami egyszerűen lehetetlen. Még ha hipotetikusan feltételezzük is, hogy a játék hatása idővel felhalmozódik, ugyanez a félpontos növekedés csak 25 hét megállás nélküli játék után érhető el.

Ez a tanulmány csak az első lépés annak az égető kérdésnek a megválaszolása felé, hogy a videojátékok növelik-e az agresszió szintjét. Eddig ennek az elemzésnek vannak bizonyos korlátai. Például maguk a játékosok válaszoltak a kísérletben való részvételre, ami azt jelenti, hogy érdekelték őket ezek a játékok, és előfordulhat, hogy nem tapasztalnak túl sok stresszt játék közben. A második árnyalat azzal a ténnyel kapcsolatos, hogy eddig csak két lövöldözős játékot vettek számításba, és nem vettek figyelembe más, más típusú erőszakos viselkedésű játékokat.