Yoshihiko Koga tokiói professzor tesztsorozatot végzett, amelyben az önkénteseknek azonnal elalvás után fagylaltot kellett enniük, majd egy sor intellektuális gyakorlatot kellett végrehajtaniuk a számítógépen. A kontrollcsoport ugyanezt tette, de nem kapott fagylaltot.
Kiderült, hogy a csemegét evő teszt résztvevői jobb információfeldolgozási eredményt és jobb reakcióidőt mutattak. Az agyi aktivitás monitorozása az alfa-hullámok növekedését mutatta ki, ami fokozott cselekvési készséget és mentális stabilitást jelez.
Felmerült, hogy az agy így reagál a desszert alacsony hőmérsékletére. A hideg vízzel végzett kísérlet megismétlésekor azonban kiderült, hogy azok, akik egy pohár hideg vizet ittak, természetesen jobban „gondolkodtak”, mint azok, akik egyáltalán nem kaptak semmit. De a fagylaltcsoport pontszámai még mindig lényegesen magasabbak voltak.
Maguk a kutatók azt sugallták, hogy maga a fagylalt is pozitív érzelmeket válthat ki, és ezáltal energiát adhat az embernek. Másrészt szerintük szükséges a különböző fagylaltfajták összetevőinek tanulmányozása – talán egyes fajtái nagyobb „intellektuális” hatást fejtenek ki. A szkeptikusok viszont biztosak abban, hogy nem a fagylaltban, mint olyanban van a baj, hanem a reggeli tényében, és még a glükóz összetételében is.