sze. dec 11th, 2024

Pseudomembranosus vastagbélgyulladás – Ez egy akut gyulladásos folyamat, amely a vastagbél falában lokalizálódik, és a Clostridium nemzetség opportunista képviselői okozzák. Ez a betegség az antibiotikumok irracionális használatának hátterében fordul elő, ami a bél mikrobiocenózisának megsértéséhez és az opportunista flóra fokozott reprodukciójához vezet. Súlyos esetekben egy ilyen betegség bonyolult lefolyású lehet, például toxikus megacolon kialakulásával. Ebben a cikkben a pszeudomembranosus colitisről fogunk beszélni az okok, a tünetek, a diagnózis és a kezelés szempontjából.

Nincs pontos információ arról, hogy milyen gyakori a pszeudomembranosus colitis. Ez könnyen magyarázható azzal, hogy sok embernél ez a betegség enyhe vagy közepes lefolyású, aminek következtében nem fordulnak orvoshoz. Hozzávetőleges adatok szerint 100 000 antibiotikumot szedő emberből körülbelül 7 ilyen betegség fordul elő. Leggyakrabban ezt a patológiát 40-45 éves embereknél észlelik. Ugyanakkor nem függ a nemtől.

Amint már említettük, ez a betegség gyakran bonyolult lefolyású. A statisztikák szerint abban az esetben, ha a beteg nem fordul időben orvoshoz, a bonyolult pszeudomembranosus colitis eseteinek körülbelül 30% -a halállal végződik. Ebben a tekintetben egy ilyen patológia továbbra is rendkívül sürgető problémát jelent az orvostudomány számára.

Miért fordul elő pszeudomembranosus colitis?

Mi okozza a pszeudomembranosus vastagbélgyulladást?

A pszeudomembranosus vastagbélgyulladás az opportunista bélflóra antibiotikum-terápia miatti túlszaporodásán alapul. Ebben az esetben egy ilyen betegség kialakulásában a fő szerepet a Clostridium difficile baktérium jelöli. Annak ellenére, hogy leggyakrabban az antibakteriális szerek okozzák az opportunista baktériumok szaporodását, néha más gyógyszerek, például citosztatikumok vagy hashajtók is hozzájárulhatnak ehhez. Az ilyen esetek azonban rendkívül ritkák.

Az ilyen gyulladásos folyamat leggyakrabban amoxicillin, ampicillin, linkomicin és egyes cefalosporinok szedése közben lép fel. Más antibakteriális szerek, bár kevésbé gyakoriak, szintén a C. difficile növekedéséhez vezethetnek. Ez a baktérium a vizsgálat során a lakosság körülbelül 3%-ánál található meg a gyomor-bél traktusban. Normális körülmények között azonban a szervezetnek sikerül visszafognia szaporodását, ami miatt az embernek nem esik kára.

C. difficile képes kellően aktív toxinok kiválasztására, amelyek irritálják a bélfalat és fokozott folyadékkiválasztást okoznak a bél lumenébe. Ezenkívül a méreganyagok rendszerint bejutnak a vérbe, aminek következtében a szervezet általános mérgezése fokozódik.

Jelenleg számos olyan hajlamosító tényező van, amelyek növelik ennek a kóros folyamatnak a valószínűségét. Először is, a gyomor-bél traktus szerveiből származó különféle patológiák tulajdoníthatók. Csökkent immunitás, rák, műtét — mindez kedvező feltételeket teremt a bélfalban a gyulladás kialakulásához.

Pseudomembranosus colitis: tünetek

Pseudomembranosus colitis esetén a kísérő tünetek közvetlenül a gyulladásos folyamat súlyosságától függenek.

A betegség enyhe lefolyásának fő klinikai tünete a hirtelen fellépő hasmenés, amelyet görcsös hasi fájdalom kísér. Ebben az esetben a széklet vizes állagú, néha nyálkahártya-szennyeződések találhatók benne. A beteg általános állapota mérsékelten szenved. Mérgezési szindróma figyelhető meg, amely a testhőmérséklet enyhe emelkedésével, gyengeséggel és rossz közérzettel, valamint hányingerrel nyilvánul meg. Általános szabály, hogy ha az antibakteriális szereket ebben a szakaszban lemondják, a fenti tünetek önállóan enyhülnek.

A betegség súlyos formájában a tünetek sokkal kifejezettebbek. A fő panasz ebben az esetben a legyengítő hasmenés. A széklet vizes állagú, és hasonló a „rizsvízhez”, sárgás vagy zöldes színű. Fontos pont a nyálka és a vér jelenléte benne. Ebben az esetben a székletben lévő vér a betegség kezdetének első napjaitól kezdve jelenik meg. Hiba nélkül kifejezett fájdalom-szindróma van, amely görcsös jellegű. Leggyakrabban a has bal felében határozzák meg, de ki is ömlik.

Annak következtében, hogy a szervezet sok folyadékot veszít, a kiszáradásra (kiszáradásra) utaló tünetek csatlakoznak. Megfigyelhető a bőr szárazsága, a beteg állandóan szomjas. A kiürült vizelet mennyisége csökken, a vérnyomás csökken. A legsúlyosabb esetekben görcsös szindróma alakul ki. Hiba nélkül jelentkezik egy kifejezett mérgezési szindróma, amely lázzal, súlyos gyengeséggel stb. nyilvánul meg.

Betegség diagnózisa és kezelése

Betegség diagnózisa és kezelése

A „pszeudomembranosus colitis” diagnózisa panaszok, antibiotikum alkalmazásra utaló anamnézis adatok alapján kiállítva. Kötelező általános vérvizsgálat elvégzése, a széklet vizsgálata, beleértve a bakteriológiai vizsgálatot, valamint a szigmoidoszkópia. Kétes esetekben vastagbéltükrözésre lehet szükség.

A pszeudomembranosus colitis kezelése elsősorban az alkalmazott antibakteriális szer megszüntetését jelenti. Minden betegnek speciális, kímélő diétát írnak elő a belek számára. Mint már említettük, enyhe lefolyás esetén ez a betegség az antibiotikum-kezelés abbahagyása után magától is elmúlik.

A pszeudomembranosus vastagbélgyulladás kezelésének alapvető gyógyszere a metronidazol. Az utóbbi időben azonban gyakran vancomycint írtak fel helyette. Emellett méregtelenítő terápiát is végeznek.

Pseudomembranosus colitis megelőzése

A betegség megelőzése érdekében gondosan kell kiválasztani az antibakteriális szereket a kórokozó flóra érzékenysége és a szervezet egyedi jellemzői alapján. Az antibiotikum terápia során olyan gyógyszereket kell szednie, amelyek célja a bél normális mikroflórájának fenntartása.

2013-ban a North-Western State Medical University tudósai. I.I. Mechnikov publikált egy tanulmányt, amelynek eredményei szerint a pszeudomembranosus colitis elsődleges megelőzése probiotikumokkal ésszerű stratégia, de sajnos nem tudja garantálni a normál bélmikroflóra megőrzését, bár jelentősen csökkenti az antimikrobiális terápia szövődményeinek kialakulásának kockázatát.