Úgy gondolják, hogy a hosszú pihenőidő és az ágynyugalom fontos a stroke utáni agy helyreállításához.
Az egereken végzett kísérletek során a tudósok több állatcsoportnak adtak feladatot: vakon kellett egy tárgyat találniuk egy sötét dobozban vibrissza bajuszuk segítségével. Amikor felfedezték, az egereknek meg kellett húzniuk egy kart, hogy jutalmat kapjanak.
A vibrisákat a szomatoszenzoros kéreg egy speciális területe, az úgynevezett hordókéreg irányítja. Egy bizonyos szakaszban az agykéreg ezen területét az optogenetika módszerével kikapcsolták – az objektum keresése nehéz volt. A következő szakaszban ezt a területet eltávolították, és az állatok nem tudták elvégezni a feladatot. Ez az állapot a stroke-ot utánozta, egy olyan betegséget, amelyben az agysejtek elhalnak az érintett területeken.
Néhány agysérült állat lehetőséget kapott három nap pihenésre a kísérleti feladat elvégzése előtt. Egy részük pedig ismét elment egy tárgyat keresni egy fekete dobozban. Kiderült, hogy a második csoport sokkal gyorsabban rehabilitálódik, mint az első. A második csoportba tartozó állatok képességei a kéreghordó eltávolítása ellenére gyorsan visszatértek korábbi szintjükre. Vagyis más, sértetlen agyterületeket, amelyek korábban nem érintettek, bevonták a munkába.
A tudósok szerint eredményeik azt sugallják, hogy a mindennapi életbe és a munkába való mielőbbi visszatérés hatékonyabb az agy helyreállításában a stroke formájában elszenvedett károsodások után.
Ezek az eredmények ellentmondanak a stroke-betegek rehabilitációjának modern megközelítésének. Ma az agyat „nyugtatni” szokás, nem stimulálni. A kísérletek azonban azt mutatják, hogy minél hamarabb kezdik átvenni az agy más részei az agy károsodásakor elvesztett funkciókat, annál gyorsabban és hatékonyabban megy végbe az agy munkájának helyreállítása.