sze. dec 11th, 2024

Ma a traumatológia kérdései az orvostudomány minden területére vonatkoznak, különös tekintettel a közlekedésre és a gyermekekre. A tizenévesek sérülései azonban joggal tekinthetők a legsúlyosabbnak, mert gyakran rokkantságot, sőt néha halált is okoznak.

A szakértők szerint a legtöbb baleset pontosan a városi lakosokkal történik. A mindennapi életben többen halnak meg közúti közlekedési balesetben, mint természeti katasztrófában. Ráadásul a különféle incidensek áldozatainak többsége tinédzser és gyermek. Az adatok egyébként az összes áldozat 30-40%-át jelzik.

Ennek okai vannak, és ezek közvetlenül a gyermekek pszichofiziológiai fejlődéséhez kapcsolódnak. Gyakran a következőkről van szó:

  • képtelenség megfelelően felmérni a helyzetet;
  • különböző reflexek gyors megjelenése és eltűnése;
  • a mozgásigény túlsúlya az óvatossággal szemben;
  • a veszélyforrás ismeretének hiánya;
  • képességeinek újraértékelése;
  • az idegrendszer instabilitása;
  • a felnőttek utánzásának vágya.

Fontos megjegyezni azt is, hogy különösen gyakori, hogy tinédzserek és gyerekek kerülnek különféle kritikus helyzetekbe (zenei előadók koncertjein, stadionokban, diszkókban stb.).

Az óvodáskorú gyermekek sérüléseinek típusai és jellemzői

Az óvodáskorú gyermekek sérüléseinek típusai és jellemzői

A gyermekek sérüléseit az orvosok típusonként általános, utcai és háztartási sérülésekre osztják, külön kiemelve a sportot, a közlekedést, valamint az oktatási és az ipari sérüléseket. Figyelemre méltó, hogy a gyermekek sérüléseinek tünetei életkortól függően saját jellemzőkkel rendelkeznek.

A születési trauma az újszülöttek traumájának fő típusa. Az arccsontok deformációit és fejletlenségét, valamint a temporomandibularis ízületet érintő elsődleges csontelváltozásokat okozhatnak.

A játék-, hő-, vegyi- és háztartási sérülések gyakrabban fordulnak elő 1-4-5 éves gyermekeknél. Leggyakrabban a nyak és az arc lágyrészeinek zúzódásairól beszélünk, ritkábban a probléma égési sérülésekben, fagyási sérülésekben, sebekben és elmozdulásokban rejlik. Ebben a korszakban fontos, hogy minden egészségügyi ellátást szigorú orvosi felügyelet mellett, lehetőleg kórházi körülmények között biztosítsanak. Így nemcsak megpróbálhatja megszüntetni a problémát, hanem megakadályozhatja a szövődmények kialakulását, például a szövetek gennyes gyulladását. A megelőzés ebben az esetben magában foglalja a sérülések időben történő gyógyászati és fizikai módszerekkel történő kezelését, a terápia lefolyását, amely akár 20-30 napig is eltarthat.

1-5 éves korig és égési sérülések megelőzésére vonatkozik. A szülőknek azonban tudniuk kell a családra vonatkozó összes biztonsági szabályt:

  • háztartási vegyszereket és gyufát csak olyan helyen tartson, ahová a gyerekek nem férhetnek hozzá;
  • a gyermekek ellenőrzése fürdés közben;
  • a meleg ételt és folyadékot tartalmazó edényeket óvatosan hordja;
  • tartsa szemmel a gyermeket, amikor hintázik;
  • díszítse a bútorok éles sarkait speciális dugókkal;
  • A konnektorokhoz való hozzáférés korlátozása.

Az 5 és 7 év közötti gyermekek leggyakrabban utcai sérüléseknek vannak kitéve. Diagnosztizálják a fogak károsodását, átmenő, valamint az arc és a nyak lágy szöveteinek sérüléseit, állcsonttöréseket stb.

A maxillofacialis régió sérülései 7 és 17 év közötti gyermekeknél

A maxillofacialis régió sérülései 7 és 17 év közötti gyermekeknél

A 7-től 17 éves korig terjedő korszakra különböző arc- állcsont sérülések jellemzőek. Figyelemre méltó, hogy az áldozatok több mint 70% -ánál traumás agysérülést diagnosztizálnak a maxillofacialis régió sérüléseivel együtt, ezért a legtöbb beteg kórházi kezelésre és kompetens orvosi felügyeletre szorul. Az ilyen betegek átfogó orvosi megközelítést igényelnek, ezért nemcsak állkapcsos sebészhez, hanem fogszabályzóhoz, fül-orr-gégészhez, idegsebészhez, neuropatológushoz és szemészhez is szükség lehet.

Ha traumás agysérülést diagnosztizálnak, akkor kezdetben a gennyes és gyulladásos elváltozások megelőzését az elsősegélynyújtó orvosra bízzák.

Az arc és a nyak sérüléseinek megelőzése

Arc- és nyaksérülések megelőzése

A sérülések bizonyos típusait gyakran 7 és 17 éves kor között diagnosztizálják. Különösen érdemes kiemelni a sportot és az utcát, amelyek különböző súlyosságúak lehetnek. A gyermekkori traumatizmus megelőzésében kiemelt helyet foglal el a fegyelem és a pedagógiai kontroll. Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a futballpályák és stadionok biztonságáról, ne zsúfolják túl az edzőtermeket, használjunk személyi védőfelszerelést például görkorcsolya vagy korcsolyázás közben.

Szinte minden arc- és nyaki sérülés kezelést igényel, és általában hosszú és költséges. Könnyebb figyelembe venni a megelőzés szabályait, és elmondani a gyerekeknek a lehetséges következményeket.

Ha a gyermek hivatásszerűen sportol, akkor szükség lehet egy speciális fogvédőre, amely megvédi az ínyt és a fogakat a különféle sérülésektől. Célszerű egy ilyen eszközt az orvossal folytatott konzultációt követően vásárolni, különösen, ha a gyermek fogszabályozó szerkezeteket visel, vagy harapási problémái vannak. Az arc és a fej sérüléseinek megelőzése a speciális, tartós műanyagból készült sisakok használata is. A fej és az arc ilyen védelmet fel lehet szerelni napellenzővel, amely viszont lehet sima, sötétített vagy tükrös.

Ami a közlekedési baleseteket illeti, a biztonsági intézkedéseket ebben az esetben több területen is végrehajtják – információs, módszertani, oktatási, fejlesztési és ellenőrzési területen.

Ennek eredményeként a gyermekek sérüléseinek megelőzése intézkedések és szabályok egész sorát jelenti, amelyek magukban foglalják a szervezett gyermekcsoportokon belüli egészségnevelési tevékenységeket, valamint életvédelmi órákat. Ebben az esetben fontosak az elsősegélynyújtás és a biztonsági szolgáltatások leckéke, amelyeket a Belügyminisztérium, az egészségügyi szektor, az állami szervezetek és a tanárok irányítása alatt kell lefolytatni. A megfelelően szervezett megelőzés mindig hatékony és pozitív eredményeket mutat, függetlenül a gyermek életkorától és hobbijaitól.