A hosszú távú statisztikai megfigyelések azt mutatják, hogy a bolygó teljes lakosságán belül a különféle halláskárosodásban szenvedők aránya meglehetősen magas. A jelzett problémák között a vezető helyet a cochlearis neuritis foglalja el, amelyet szakmai körökben szenzorineurális halláskárosodásnak is neveznek.
A cochlearis neuritis gyulladásának okai
A vizsgált kóros folyamat lehet veleszületett és szerzett is. A patológia veleszületett formája számos genetikai rendellenességen alapul. A tárgyalt hallóideg-gyulladás gyakran összefüggésbe hozható különféle örökletes szindrómákkal. Voltak olyan cochlearis neuritis esetek, amelyekben a méh túlzott vagy elégtelen összehúzódása szülés közben, a magzat helytelen elhelyezkedésével és más, a terhességgel összefüggő patológiákkal járt.
A tárgyalt betegség szerzett formája a páciensben előforduló számos fertőző patológia miatt alakul ki. A gyulladásos folyamat leggyakoribb provokáló tényezői az influenza, a rubeola, a mumpsz és a kanyaró. Gyakran előfordul, hogy más fertőzések is befolyásolják a hallóideg károsodását.
Leírják a kóros folyamat gyakori változatait, amelyek a gyógyszerek emberi szervezetre gyakorolt negatív toxikus hatásaival összefüggésben fordulnak elő. Az ilyen gyógyszerek közé tartoznak a különféle típusú antibakteriális szerek, vízhajtók és citosztatikumok. Bizonyos vegyszerek, például a benzol, a kén és a higany szintén kiválthatják a fülgyulladást. Gyakran előfordul, hogy az ilyen gyulladás a fülek gyakori és hosszan tartó rezgésnek vagy zajnak való kitettsége miatt alakul ki.
A cochlearis neuritis szerzett formájának előfordulásának további tényezői közé tartozik az agyra és a belső fül szerkezetére gyakorolt traumás hatás, valamint számos érrendszeri rendellenesség a hallószervek területén. Érdemes megjegyezni, hogy a magas vérnyomás jelenléte a páciensben szintén hozzájárul a tárgyalt betegség kialakulásához. A hallóideg gyulladásos folyamatai szintén hozzájárulhatnak az endokrin rendszer különféle rendellenességeihez és az anyagcsere folyamatok számos meghibásodásához. Regisztráltak olyan eseteket, amikor az agyban kialakuló daganatos folyamatok és a különböző allergiás reakciók hátterében patológia alakul ki.
A tárgyalt kóros folyamat klinikai megnyilvánulásainak időtartama több lehetőségre osztja, amelyek akut, szubakut és krónikus formákat foglalnak magukban. Az akut változatot akkor kell rögzíteni, ha a tünetek legfeljebb egy hónapig fennállnak. A szubakut formát a patológia időtartama egy és három hónap között diagnosztizálja. A krónikus folyamat több mint három hónapig gyulladásos reakciók megnyilvánulásával jár.
Ezenkívül a szakértők két további fajtára osztják a cochlearis neuritist, amelyek perifériás és központi kategóriába sorolhatók. A perifériás formát a belső fül szintjén fellépő zavarok jellemzik, a központi változat a hallást szabályozó agyi struktúrák károsodásával jár.
A cochlearis neuritis fő tünetei
A hallóideg gyulladásával kapcsolatos klinikai tünetek hirtelen jelentkeznek, és gyorsan felerősödnek. A beteg aktívan panaszkodni kezd a hallás éles romlása miatt. Érdemes megjegyezni, hogy a tünetek gyakran egyoldalúak.
A tárgyalt patológia gyakori klinikai tünete az állandó tiszta fülzúgás, amelyet a betegek különböző módon és intenzitással érzékelhetnek. A zajérzet a hallásfunkció teljes elvesztése után megszűnik.
Ennek a kóros állapotnak további tünete a szédülés és az egyensúlyhiány erős rohamai, amelyek gyakran heves hányingerrel és hányással járnak együtt. A test mérgezésének nyilvánvaló jelei akkor jelentkeznek, ha egy mérgező anyag negatív hatással van a hallószervekre. Ezeket a megnyilvánulásokat súlyos fejfájás és jelentős rossz közérzet fejezi ki.
A cochlearis neuritis akut lefolyása gyakran a betegek teljes gyógyulásával végződik, de gyakran előfordul, hogy az akut forma szubakut és krónikus változatokká alakul át. A krónikus folyamat lefolyásának stacioner és progresszív szakaszai is lehetnek, amelyek közül az utóbbi a legnagyobb veszély, mivel az emberben gyakran visszafordíthatatlan halláskárosodáshoz vezet.
Betegség diagnosztizálásának és kezelésének módszerei
A szóban forgó betegséget a fő egyértelmű klinikai tünetek, valamint a hallásfunkció tanulmányozásának speciális módszereivel kapott eredmények alapján rögzítik. Ez utóbbiak közé tartoznak az olyan manipulációk, mint a hangküszöb és a küszöb feletti audiometria. További módszerek, amelyek lehetővé teszik az orvos számára a helyes diagnózis felállítását, közé tartozik az akusztikus impedanciametria, az elektrokochleográfia és az otoszkópia. A cochlearis neuritis diagnosztikai intézkedéseiben fontos helyet foglalnak el azok a vizsgálatok, amelyek egyértelművé teszik a vesztibuláris és a hallási funkciók károsodásának intenzitását.
A gyulladás kezelésére szolgáló terápiás intézkedések a provokáló tényezők kizárásán alapulnak. A kezelés során széles körben alkalmazzák az értágítókat, a vérlemezke-gátló szereket és a venotonics szereket. Pozitív terápiás hatást biztosítanak a neuroprotektorok csoportjából származó gyógyszerek, valamint olyan intézkedések, amelyek segítenek megszüntetni a mérgezési szindróma vezető megnyilvánulásait. A különböző fizioterápiás eljárások jelentős pozitív hatással vannak a hallásvesztés vagy csökkent hallás helyreállításához. A kóros folyamat legfejlettebb eseteiben az orvos sebészeti beavatkozáshoz folyamodhat.
A gyulladás megelőzésének módszerei
A szóban forgó betegség megelőzése az intenzív zaj és vibráció hallószervekre gyakorolt hatásának kizárásán alapul. Szükséges a fertőző gócok helyes és időben történő eltávolítása a különböző szövetekben. Fontos az erek falának megerősítése és a szükséges terápiás eljárások elvégzése tónusuk fenntartása érdekében.