Az éghajlatváltozás Dél-Kínát a koronavírusok táptalajává változtatta, megteremtve a feltételeket a denevérek boldogulásához.
Ez áll a Cambridge-i Egyetem (Egyesült Királyság) zoológusainak cikkében, amely a Science of the Total Environment folyóiratban jelent meg.
A tudósok azt találták, hogy az elmúlt száz évben az „üvegházhatásnak” köszönhetően nagymértékű változások történtek a dél-kínai Jünnan tartományban, valamint Mianmar és Laosz környező területein uralkodó növényzet típusában. . Az éves átlagos levegőhőmérséklet emelkedése, a napfény megvilágítása, valamint a légkör szén-dioxid-tartalmának növekedése oda vezetett, hogy a korábban főleg cserjével borított terület trópusi szavannává változott, és benőtte a lombhullató erdőket. Ennek eredményeként ideális feltételek alakultak ki e helyek denevérek megtelepedésére, amelyek előszeretettel élnek trópusi erdőkben.
Úgy vélik, hogy a világ denevérpopulációja körülbelül háromezer különböző típusú koronavírus hordozója, és minden egyed szervezetében, legtöbbször tünetmentesen, ezeknek a vírusoknak átlagosan körülbelül három típusa található. p>
A legtöbb koronavírus nem terjed át denevérekről emberre. De minél több denevér él egy régióban, annál valószínűbb, hogy lesz egy emberre veszélyes koronavírus-típus, amely állatról emberre is átterjedhet.
Háromnál ez már megtörtént – a közel-keleti légúti szindrómát (MERS), a SARS-t okozó vírussal (SARS-CoV-1) és a COVID-19 világjárványt okozó vírussal (SARS- CoV-2).
Az adott régióban keringő koronavírusok száma szorosan összefügg az ott élő különböző denevérfajok számával. Mint a kutatók megállapították, az elmúlt évszázad során 40 denevérfaj vándorolt Jünnan tartományba, amelyek mintegy százféle koronavírust hoztak magukkal, így ez a régió a kórokozók igazi melegágyává változott.
„Az éghajlatváltozás megváltoztatja az állatok élőhelyét, egyes régiókat elhagyva másokhoz költöznek, és magukkal viszik a vírusaikat. Ilyen helyzetben megnő az állatok és vírusok közötti interakciók kockázata, ami újabb és újabb káros vírusok megjelenéséhez és terjedéséhez vezet” – magyarázta Robert Beyer, a tanulmány egyik szerzője.