A tanulmányban 1588 ember vett részt a Rush Memory and Aging projektben részt vevő csoportból. A résztvevőket, akiknek átlagéletkora 79,5 év volt, 21 évig követték nyomon. A projektbe való bevonás szakaszában egyikük sem szenvedett demenciában. A kutatók a Framingham General Cardiovascular Risk Score-t (FGCRS) használták, amely demográfiai jellemzőket és hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket tartalmaz a számításaikhoz. Ezeket az adatokat összehasonlítottuk az alanyok kognitív funkcióinak egyéni mutatóival.
Az FGCRS szerint a projekt résztvevőit három csoportba osztották a szívbetegség kialakulásának kockázati foka szerint: alacsony kockázatú, közepes és magas kockázatú. Minden évben megtörtént az alanyok tesztelése, melynek során vizsgálták epizodikus, szemantikai, munkamemóriájukat, vizuális-térbeli képességeiket, észlelési sebességüket. Kiderült, hogy minél magasabbak a kardiovaszkuláris kockázatok, annál gyorsabban romlik az epizodikus és munkamemória, valamint az információérzékelés sebessége.
Az MRI adatok azt mutatták, hogy a magas FGCRS-ben szenvedőknek kisebb a hippocampális térfogata (ami pontosan az epizodikus és a munkamemóriához kapcsolódik), valamint a szürkeállományban, amely az agykérget és az agy egészét alkotja. És ezek az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó neurodegeneratív folyamatok tipikus markerei. Az MRI az agy fehérállományának hiperintenzitású területeinek jelenlétét is kimutatja, ami az agy vérellátásának patológiáihoz kapcsolódik, és munkájának romlásához, különösen az észlelési sebesség csökkenéséhez vezet.
A kutatók úgy vélik, hogy a szív- és érrendszeri egészségügyi adatok felhasználhatók a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatának előrejelzésére.