A tanulmány során a tudósok elemezték a gének expresszióját a vérsejtekben és a speciális immunsejtekben, amelyek meghatározzák a szervezet fertőzésekre adott válaszát. A kísérletekhez európai és afrikai származású emberek sejtjeit használták.
Kiderült, hogy az európaiak immunsejtjei aktívabban termelnek I-es típusú interferonokat, ha fertőzöttek influenzavírussal, mint az afrikaiak sejtjei. Az interferonok azonban olyan fehérjék, amelyek kulcsszerepet játszanak a vírusfertőzések elleni küzdelemben. Minél aktívabban termelődnek, annál jobban ellenáll a szervezet a vírusfertőzésnek. Az interferon útvonal fokozott aktiválása jobban korlátozza a vírus replikációját mind a betegség korai, mind késői szakaszában.
A tudósok hangsúlyozzák, hogy a genetikai különbségek csak részben magyarázzák a kaukázusi és az afrikai származású személy testének reakcióinak különbségét. Ennek ellenére a környezeti és életmódbeli tényezők nagymértékben befolyásolják az immunválaszt.
A kutatók úgy vélik továbbá, hogy az interferontermeléssel kapcsolatos gének expressziójában talált genetikai különbségek magyarázatot adhatnak a koronavírus fertőzéssel fertőzött immunválasz kialakulásának néhány jellemzőjére.